Az Úrral való közösség, csodáiban való részesedés nem jelenti azt, hogy ismerjük Isten minden gondolatát és szándékát. A Mester mindig fölülmúlja tanítványai elképzeléseit, és olyan élethelyzetek elé állítja őket, amikor újból és újból ki kell mondaniuk: Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje. (Jn 6,68–69) A húsvéti út ebből a hitből és belátásból fakad, ahogy János is „(be)látta, és hitt” (Jn 20,8) az üres sírnál, ahová az asszonyok szaván keresztül tulajdonképpen az Atya hívta: senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki (Jn 6,65). A külső szemlélő számára ingatag élethelyzet ez, aki viszont beleáll ebbe a sodrásba, annak ismerete és hite erősíti egymást.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
