Útravaló – 2022. június 1.

Világ. Világias. Elvilágosodás. A közember nem tud másként gondolni a föld dolgaira, csak tulajdonaiként. Félek elmenni egy volt barátomhoz, mert folyamatosan azt kell hallgatnom, hogy hol jártak, drága pénzen mit vásároltak, amire ténylegesen a világon semmi szükségük sincs, és hogy mit terveznek megvenni. Mintha valamit is átvihetnének a túlsó partra. Elsőre megvesz mindent, ha kell, ha nem. A következő forduló úgy fest, hogy a feleslegéből ad adományt, mintha felszabadulna a vagyon nyomása alól. Teszi a jót, de miért? Elveszett a személyes kapcsolat. Végezetül elmaradnak a böjti napok, ki-kimaradnak vasárnapi szentmisék, a régenvolt lelkigyakorlatoknak már csak az emléke dereng. Azután befizetünk a húsvéti ünnepnapok alatt egy wellnesshotel programjaira, az ünnepi mise már nem fér bele. Elvilágiasodás. Nem rossz dolog a családdal együtt pihenni, csak nem szabad, hogy ez kiszorítsa a valódi ünnepeltet, Krisztust. Irtózunk a szótól: szekularizmus, de sok döntésünk arrafelé lejt. „Az a szeretet, ha az ő parancsai szerint járunk.” (2Jn 1,6) A külvilág az evangélium befogadásának és Krisztusnak a terepe. Ahogy Szent Jánosnál olvassuk: Isten szeretete abban nyilvánul meg, hogy egyszülött Fia által élhetünk (vö. 1Jn 4,9).

Magyar Kurír