„Vagy főszereplő, vagy senki” – Rimini Meeting 2008

Kitekintő – 2008. július 30., szerda | 8:30

Augusztus 24. és 31. között 29. alkalommal rendezik meg Riminiben a Meetinget, amelynek címe 2008-ban: „Vagy főszereplő, vagy senki”.

A hagyományoknak megfelelően igen színes a program: kiállítások, pódiumbeszélgetések, előadások, találkozók, könyvbemutatók, koncertek, sport- és játék-lehetőségek várják a látogatókat. A Meeting hivatalos honlapján – www.meetingrimini.org – részletes program és információ található.

Az idei találkozó a személy értelmezésével foglalkozik majd. A főszereplő kifejezés a személy értelmezésének pozitív elfogadása, igen elterjedt a közéletben, ezért fontos, hogy helyes módon gondolkodjunk arról a történelmi környezetről, amely körül vesz bennünket. Ha megkérdezzük magunktól: ki ma a főszereplő, akkor a közfelfogás szerint szükségszerűen egy olyan személyre gondolunk, akinek legfőbb célja a siker.

De miféle ember az, aki mindenáron arra törekszik, hogy különbözzék a többiektől? Az ilyen a sztár, vagy az, aki Isten felé tör. Az ilyen ember próbálkozásaiban, hogy szabad legyen, a valóságot teljes autonómiával akarja birtokolni, s végül a dolgok, a körülmények szolgája, s nyilvánvalóan a sikeré. Ahogyan a valósággal való kapcsolata megszakad, a siker rabjává válik, ami passzivitásra készteti, és ami miatt nem tudja magát másképp kifejezni, csak üres és szomorú formalizmusban. De az az ember, aki csak a saját erejére támaszkodik, előbb vagy utóbb bukásra van ítélve. E folyamat elkerülhetetlen következménye a szkepticizmus és a cinizmus.

Mi az, ami fontosabb és kevésbé rövidéletű a sikernél? Ahogyan Luigi Giussani atya – a CL 2005-ben elhunyt alapítója – mondta: „főszereplőnek lenni nem zsenialitást, vagy kivételes lelkiséget jelent, hanem azt, hogy saját arca van, amely az egész történelemben, az örökkévalóságban egyedi és megismételhetetlen.” Az igazi főszereplő a csodálkozó ember, akinek megindító felfedezései vannak, aki a valósággal való figyelmes találkozás révén egyedi és megismételhetetlen módon tekint a világra. Szabad ember, aki paradox módon tudatában van a saját létének eredetéhez való kötöttségének, annak a titokzatos tervnek, amelytől minden dolog függ. Egy vallásos személyről van szó, aki képes a teljes valósággal való szembesülésre, aki megengedve a lehetségesség kategóriáját, készséges egy lehetséges kinyilatkoztatásra. Megtörhetetlen ember, aki semmiféle ideológia redukciós kísérlete – se biológiai, se történelmi – nem képes megtörni. Egy személy, aki tudja, miért szeret, átölelve életének személyeit és körülményeit, az örvendeteseket és a fájdalmasakat, meg akar ítélni mindent fáradhatatlanul kutatva a dolgok végső értelmét, amelyért a valóság teremtve lett.

Az idei Meeting, illetve a szervezők, a Comunione e Liberazione mozgalom tagjainak szándéka bemutatni ezt a típust, aki a modern idők egyetlen, és lehetséges forradalma.

Varga János/Magyar Kurír