A vallás növekvő szerepet tölt be az európai emberek életében

A térség főpásztorait Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európa Tanács melletti állandó megfigyelője hívta meg a francia városba, hogy jobban elmélyíthessék az európai intézményekre vonatkozó ismereteiket. A találkozón jelen volt Német László nagybecskereki megyéspüspök, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia főtitkára is. A négynapos program során a püspökök találkoztak az európai közélet magas rangú képviselőivel, közöttük Surján Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével.

„Krisztus berobban az európai közéletbe hívein keresztül, akik világosan kifejezésre juttatják: nem egyeznek bele, hogy a hit dimenzióját visszaszorítsák a magánszférába” – szögezik le a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökei.

Az 1949-ben létrejött Európa Tanács a földrész legrégebbi politikai szervezete, amely fontos szerepet játszik Európa egységesítési folyamatában, az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság értékeinek védelmében. A Tanácsban jelenleg komoly reformokat hajtanak végre, hogy azok az értékek kerüljenek tevékenységének középpontjába, amelyek létrejötte alapjait képezik.

A délkelet-európai püspökök és az európai intézmények felelősei többek között a következő témákat vitatták meg: vallásszabadság, a vallás iránti megújult érdeklődés, a vallások közéleti szerepe, a kiengesztelődés Európában.

Megállapították, hogy aggasztó a vallásszabadság megsértése egyes európai országokban. Olyan jelenségekről van szó, amelyek gyakran torkollnak erőszakos, szélsőséges tettekbe, keresztények elleni diszkriminációba. Az Európa Tanács megújult érdeklődéssel fordul a vallás iránt, amely egyre inkább társadalmi összetartó erőként jelenik meg. A Tanács néhány éve párbeszédet kezdett a földrész vallási közösségeivel. A vallás növekvő szerepet tölt be az európai állampolgárok életében és lelkiismeretében. Ezt mutatja az is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyre több vallási kérdésekkel kapcsolatos ügyet tárgyal.

A délkelet-európai egyházak számára továbbra is prioritást jelent a szeretetben és igazságosságban való kiengesztelődés, amely nem merülhet ki a kölcsönös megbocsátásban, hanem a tényleges együttműködésben kell megnyilvánulnia – olvassuk a strasbourgi közleményben.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír