Vallásgyakorlás Franciaországban – felmérés

A franciák kétharmada katolikusnak vallja magát, azonban nagyon kevesen vélik úgy, hogy ennek a hovatartozásnak miselátogatásban is meg kellene nyilvánulni. A lakosság csupán 4,5%-a megy templomba minden vasárnap, és 15% nyilatkozik úgy, hogy rendszeresen jár misére, ami nagyjából havi egy alkalmat jelent.

Ezek az adatok alátámasztják azt a tendenciát, ami már jó ideje megfigyelhető nemcsak Franciaországban, hanem Európa legtöbb egyéb országában is. A felmérésből megállapítható egyik legszembetűnőbb tény, hogy a megkérdezettek számára a vasárnapi templomba járás többé nem képezi a valláshoz tartozás kritériumát. „A maga 4,5%-os eredményével a vasárnapi miselátogatás aránya a katolikus országok közül ma Franciaországban a legalacsonyabb” – állapítja meg Denis Pelletier történész.

Összehasonlításképpen: a spanyolok 20%-a jár heti egyszer misére, és ha hozzávesszük azokat is, akik havonta egyszer mennek, akkor 30% fölötti eredményt kapunk. A magukat katolikusnak valló spanyolok aránya pedig 75%.

De vajon mivel magyarázható ez a hatalmas eltérés a magukat katolikusnak vallók és a vallásukat rendszeresen gyakorlók száma között? Az Ifop felméréséből az is kiderül, hogy a jelenség – többek elképzelésével ellentétben – nem a II. Vatikáni Zsinattal magyarázható, sőt ennek egyenesen az ellenkezője figyelhető meg. Ahogy Denis Pelletier rámutat: „A zsinat után stabilizáció, sőt, enyhe emelkedés figyelhető meg a hívek számát mutató grafikonon. Ellenben az 1970-es évek közepétől, amikor a zsinat utáni lendület megtorpant, a görbe ismét esésnek indul.”

Ma Franciaországban a rendszeres miselátogatók életkora lényegesen meghaladja az átlagéletkort. Területi eloszlásuk azonban nem változott: a legtöbben az ország északkeleti, illetve északnyugati részén élnek. Társadalmi rétegződés szempontjából a rendszeresen templomba járók többsége a magasabb társadalmi osztályokból kerül ki; a munkások és az alacsonyabb beosztású alkalmazottak aránya itt csupán 18%. A felmérés a résztvevők politikai hovatartozását is vizsgálta: a rendszeres vallásgyakorlók nagyobb arányban szavaznak a jobboldalra, mint a nem vallásos vagy vallásukat nem gyakorló polgárok.

Az Ifop felmérése nyomán pontosabb képet kaphatunk a vallásukat nem gyakorló katolikusokról. Õk csupán életük kiemelkedő eseményei alkalmával fordulnak az egyházhoz, úgy mint: keresztelő, esküvő, temetés. Szembeötlő azonban, hogy a vallásukat nem gyakorló katolikusok véleménye a politikai és a társadalmi kérdések terén mennyire egybeesik a francia polgárok véleményével általában, ami jól mutatja, milyen mélyen itatja át még mindig a társadalmat a katolikus világnézet.

Végül a felmérés tanulságai közé tartozik a többi vallás egyelőre enyhe, mégis észrevehető erősödése Franciaországban. A katolikusok és a nem vallásosak aránya összesen 92%, és a többi vallásra eső összesen 8% kétszer magasabb adat, mint amit 1987-ben mértek. Közülük is a protestantizmus újabb formáinak erősödése tűnik ki.

Magyar Kurír