„A vallásokat tiszteletben kell tartani, de semmiféle sértés nem jogosít fel erőszakra”

A pápa először utalt a Mohamed-karikatúrák kérdésére, amikor február 20-án délelőtt fogadta Ali Achourt, Marokkó új szentszéki nagykövetét. A Szentatya nagyrabecsüléssel szólt a marokkói királyság és a katolikus egyház közötti hagyományosan jó kapcsolatokról.

„A Földközi-tenger térségének országai ma sokkal inkább, mint bármikor, arra hivatottak, hogy elősegítsék a népek és kultúrák közötti találkozást és párbeszédet” – állapította meg a pápa. Az érintett nemzetek már néhány éve megkezdték az együttműködést, amelyre nagy szükség van a biztonság és a béke, valamint a társadalmak fejlődése érdekében.

A pápa utalt a térség egyik legsúlyosabb problémájára, a migráció jelenségére, amely „érzékenyen befolyásolja az államok közötti kapcsolatokat. A hátrányos helyzetű vidékekről egyre többen kopogtatnak Európa kapuján, nő azok száma, akik illegálisan vándorolnak be, ami által veszélyben forog személyi méltóságuk és biztonságuk. Szükséges, hogy a befogadó vagy tranzit országok intézményei ne tekintsék őket árunak vagy pusztán munkaerőnek, hanem tartsák tiszteletben alapvető jogaikat és emberi méltóságukat. Az érintett nemzetek feladata, hogy hozzájáruljanak a bevándorlók származási országának fejlődéséhez”.

A Szentatya kifejtette a katolikus egyház azon meggyőződését, hogy a népek és emberek közötti béke és megértés elősegítéséhez égetően szükséges a vallások és jelképeik tiszteletben tartása, hogy a híveket ne sértsék meg vallási érzületükben. Ezzel egyidejűleg azonban soha nem lehet a sértésekre adott válaszként igazolni az intoleranciát és az erőszakot, hiszen ezek nem egyeztethetők össze a vallás szent alapelveivel. Ezért el kell ítélni azok tetteit, akik szándékosan kihasználják a vallási érzület megsértését, hogy erőszakot szítsanak, annál is inkább, mert célkitűzéseik idegenek a vallástól.

A hívek és minden jóakaratú ember számára az egyetlen út, amely a békéhez és testvériséghez vezet: mások vallási meggyőződésének és gyakorlatának tiszteletben tartása, hogy minden társadalomban, a kölcsönösségnek megfelelően, valóban mindenki számára biztosítsák a szabadon választott vallás gyakorlását.

Ali Achour, Marokkó új szentszéki nagykövete, XVI. Benedekhez intézett beszédében emlékeztetett rá, hogy II. János Pál pápa 1985-ös marokkói látogatása megkoronázása volt azoknak a kapcsolatoknak, amelyek 13 évszázada állnak fenn az ország uralkodói és a katolikus egyház vezetői között. VI. Mohamed marokkói király és II. János Pál 2000-es találkozója a Vatikánban, szintén jó alkalom volt az iszlám–keresztény párbeszéd elmélyítésére. A Mohamed próféta 40. utóda és Szent Péter 264. utóda közötti megbeszélés továbbra is erőteljesen jelképezi az iszlám és a kereszténység közötti egyetértést a közös értékek védelmezése terén.

Ali Achour, Marokkó új szentszéki nagykövete 1949-ben született, diplomáját jogból és politikai tudományokból szerezte, 1971-ben kezdte meg diplomáciai pályafutását.

VR/Magyar Kurír

Kép: CPP