Változások a Bíborosi Kollégium tisztségviselőinek körében

Nézőpont – 2008. május 24., szombat | 11:38

A közelmúltban elhunyt két neves bíboros, Alfonso López Trujillo és Bernardin Gantin halálával két hely is megürült a Szent Kollégium „legelitebb” rendjében, a püspökiben. Fokozatosan átalakul tehát a pápaválasztói testület felső vezetése: tavaly a camerlengo, idén pedig a protodiakónus személyében állt be változás.

A bíborosi kollégiumnak három rendje van: püspöki, papi és diakónusi. Régen ugyanis a bíborosok az egyházi rend mindhárom fokozatából kikerülhettek. Később persze úgy alakult, hogy a bíborosok általában püspökök közül kerültek ki, így a három osztály névleges maradt. Sőt, XXIII. János elrendelte, hogy azokat is püspökké kell szentelni, akik bíborossá kreálásukkor nem lennének azok. Ezzel is azt kívánta megerősíteni, hogy a bíborosi kollégium tényleg a „püspökök szenátusa”. Ilyen eset főleg a 80 fölöttiek esetében fordul elő, amikor a pápa jeles tudósokat kreál bíborossá életművük elismeréseképpen. Közülük azonban néhányan – kérésükre – felmentést kaptak a püspökszentelés alól.

A 80 év felettieket és a Római Kúriában dolgozókat általában a diakónusi rendbe nevezi ki a pápa, az egyházmegyés főpásztorokat pedig a papi rendbe. A püspök-bíborosokat a pápa a saját diszkréciója alapján választja ki, általában más bíborosok előléptetésével. Hét püspök-bíborosi cím van (olasz nevükön: Ostia, Albano, Palestrina, Porto-Santa Rufina, Sabina-Poggio Mirteto, Velletri-Segni, Frascati), amire általában hat bíboros jut, mert az ostiai címet a kollégium dékánja kapja meg.

A püspöki rendbe tartoznak még, ám saját székhelyük címének megtartásával, azon keleti pátriárkák is, akik megkapják a bíbort. Õk azonban nem részesei a dékánválasztásnak, és nem is választhatók erre a tisztségre. Hiszen ők tulajdonképpen nem a „római egyházhoz” tartoznak (a bíborosok tisztsége pedig köztudottan a római klérushoz kötődik), hanem más ún. sajátjogú egyházakhoz.

A diakónusi renden belül, illetve a diakónusiból a papiba az ún. opciós jog gyakorlásával lehet előrelépni, ám csak a Rómában lakók élhetnek vele. Az a diakónus-bíboros például, aki már legalább tíz éve bíboros, kérheti előléptetését a papi rendbe, egy ottani megüresedett helyre.

Az idei márciusi konzisztóriumon Jorge Arturo Medína Estevez, Darío Castrillón Hoyos, Lorenzo Antonetti, James Francis Stafford és Giovanni Cheli lépett előre a diakónusiból a papi rendbe. Egy kivétellel úgy, hogy a Szentatya az általuk eddig elfoglalt diakóniát (a diakónus-bíborosok címtemploma) emelte erre az alkalomra presbiter-bíborosi címtemplommá.

Minthogy az eddigi protodiakónus bíboros (azaz a diakónusi rendbe legrégebben kinevezett), Castrillón Hoyos is optált a papi rendbe, megüresedett ez a fontos, és alkalomadtán látványos felelősségi körrel járó tisztség. Helyére a sorban következő Agostino Cacciavillan, a Szentszék Vagyonkezelőségének volt elnöke lépett. Õ azonban már elmúlt 80 éves, így például a következő esetleges konklávén már nem vehetne részt. Viszont neki kellene a megválasztott új pápa nevét bejelentenie, illetve a palliumot feladnia az ünnepélyes szertartáson.

A papi rendben az első, azaz a protopresbiter jelenleg a dél-koreai Stephen Kim Sou-hwan bíboros, ám ehhez a poszthoz nem társul különösebb funkció.

A püspök-bíborosok között az első, s így az egész kollégium vezetője a dékán, akit a püspök-bíborosok egymás közül választanak meg, és a pápa erősít meg. Amolyan első az egyenlők között, igazi feladata a pápai szék üresedése idején van. Ekkor lényegében ő jeleníti meg (de tulajdonképpen nem „gyakorolja”) az államfőnek megfelelő hivatalt, így a Vatikánváros Állam civil irányításáért is ő a végső felelős. A dékán feladata értesíteni a pápa haláláról a többi bíborost, a Szentszéknél akkreditált nagyköveteket és a külföldi államfőket. Elnököl a konklávét előkészítő és az egyház aktuális kérdéseinek megvitatásával foglalkozó gyűléseken, majd az új pápának ő nyújtja át a halászgyűrűt péteri szolgálata ünnepélyes megkezdésekor.

A dékán-helyettes akadályoztatás esetén veszi át a dékán feladatait. Például a konklávén, amennyiben a dékán elmúlt 80 éves. Viszont ha életkora miatt a helyettes sem vehet már részt rajta, akkor helyére a soron következő püspök-bíboros lép.

A bíborosi kollégium második legfontosabb tisztsége a camerlengóé, akit a pápa nevez ki, és akire szintén vonatkozik a 80 éves korhatár. A camerlengo, vagyis kamarás eredetileg a pápai „pénzügyminiszter” volt. Õ felügyeli az Apostoli Kamarát, a Szentszéknek a széküresedés alatti vagyonkezelőségét. Széküresedés idején tulajdonképpen miniszterelnöki funkciókat lát el a hivatalából ilyenkor automatikusan felfüggesztődő bíboros államtitkár helyett. Õ állapítja meg hivatalosan a pápa halálát, érvényteleníti a halászgyűrűt, lepecsételi a pápai magánlakosztályt. Ezt követően ő szervezi a bíborosi kollégium és a Vatikán életét a széküresedés alatt, megállapítja a bíborosi gyűlések időpontját, megszervezi a pápa temetését és a konklávét.

2005 óta a Bíborosi Kollégium dékánja Angelo Sodano (Ostia és Albano). Tavaly betöltötte a nyolcvanat, akárcsak helyettese, a Porto-Santa Rufina-i címet viselő Roger Etchegaray. Egy esetleges konklávén tehát a dékáni funkciókat a következő rangidős, Giovanni Battista Re (Sabina-Poggio Mirteto), a Püspöki Kongregáció prefektusa gyakorolhatná. Õt pedig Francis Arinze, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusa (Velletri-Segni) követi a sorban.

Sodano egyébként Joseph Ratzinger helyét vette át a bíborosok élén. Ratzinger dékánságát, s az ezzel járó kiemelt szerepet a konklávén pedig Bernardin Gantin lemondása tette lehetővé 2002-ben. Ez utóbbi halálával most megüresedett a palestrinai titulus. A szintén nemrég elhunyt Alfonso López Trujillo titulusát (Frascati) viszont már be is töltötte a Szentatya Tarcisio Bertonéval. Ez megfelel a gyakorlatnak, miszerint az első megüresedő püspök-bíborosi helyet a pápa saját államtitkárának szokta juttatni.

Bertone egyébként egy másik fontos bíborosi funkciót is elnyert tavaly áprilisban. Az akkor 80 évesen lemondó Eduardo Martinez Somalo helyett XVI. Benedek őt nevezte ki camerlengónak. Ezzel jelentős hatalmat összpontosított kezében, hiszen egy esetleges széküresedéskor felfüggesztődne ugyan államtitkári minőségében, a Római Anyaszentegyház Kamarásaként mégis ő maradna a helyzet tulajdonképpeni ura. Jelenleg a Bíborosi Kollégium létszáma 194, közülük 118-an választókorúak.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír