Van Thuân bíboros 2002. szeptember 16-án hunyt el. 1975-ben, néhány hónappal érseki kinevezése után börtönbe vetették, ahol 13 éven át sínylődött. Kilenc évet magánzárkában töltött. Egyetlen bűne a Krisztusba vetett rendíthetetlen hite volt.
A római vikariátus által július 3-án közzétett jegyzékben olvassuk: „1998-ban II. János Pál pápa kinevezte Van Thuân érseket az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnökévé. François Xavier Nguyên Van Thuân (1928-2002) a keresztény hit és remény tanúja. A börtönbe nem vihette magával a Bibliát, így papírszeletekből egy kis naplót állított össze, amelybe beírta az evangélium több mint 300 mondatát. A szentmisét a tenyerén mutatta be, három csepp borral és egy csepp vízzel”.
Pénteken, a római Padovai Szent Antal-bazilikában bemutatott ünnepélyes szentmise után az Auditorium Antonianum kongresszusi központban bemutatják a vietnami bíboros 1968-73 között írt hat pásztorlevelének olasz fordítását, amelyet most az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa gondozásában közzétesz a Vatikáni Könyvkiadó (LEV).
Waldery Hilgeman holland ügyvéd, a boldoggáavatási eljárás posztulátora a Vatikáni Rádiónak adott interjújában bemutatta François Xavier Nguyên Van Thuân vietnami bíboros életútját. Többek között elmondta: „A vietnami kommunista rezsim idején börtönözték be, törvényes bírósági per lefolytatása nélkül. A 13 évi börtönbüntetésből 9 évet magánzárkában töltött, anélkül, hogy bármikor is megtagadta volna hitét, vagy bármiféle kompromisszumot kötött volna.
A bíboros híres lett mellkeresztje miatt is, amelyet kiszabadulása után előszeretettel mutatott meg mindenkinek. Ez a mellkereszt egyben fogságának és spiritualitásának jelképévé vált. A keresztet maga a bíboros készítette el azokból a kis fadarabokból, amelyeket őreitől kapott. Egy drót segítségével állította össze a mellkeresztet, amelyet bíborosként is viselt.
Van Thuân bíboros történelmi személyiség Vietnamban, a reménység vértanú-püspöke – nyilatkozta a posztulátor. Fogsága idején soha nem veszítette el az Egyházba vetett reményét, soha nem tagadta meg Egyházát. Jelkép továbbra is a vietnami nép számára, amely még ma sem élvezi a teljes vallásszabadságot.
A posztulátor felidézte a főpásztor és őrei között lefolyt egyik beszélgetést. Az őrök megkérdezték az érseket: ha egy napon kiszabadul, vajon üldözteti-e majd őket? „Természetesen nem” – volt a válasz. „Megöletsz bennünket?” – kérdezték az őrök. „Persze hogy nem, szeretlek benneteket” – mondta a hitvalló főpásztor. Ez a bíboros üzenete ma is mindazok számára, akik „ellenségei” voltak. Kiszabadulása után abban a megtiszteltésben lehetett része, hogy a 2000-es szentévben, a harmadik évezred hajnalán, ő tarthatta a Római Kúria számára a nagyböjti lelkigyakorlatot.
Amikor II. János Pál pápa felkérte Van Thuân érseket - akit azután 2001-ben kreált bíborossá -, hogy prédikáljon a szentévi nagyböjtben, a főpásztor így válaszolt: „Szentatyám, én börtönben voltam, nem képeztem magam tovább a teológiában. Mit tudnék mondani?” „Hozza el tapasztalatát” – volt a pápa válasza. Később könyvben is megjelentek elmélkedései, és a kötet nagy sikert aratott – mondta Waldery Hilgeman holland ügyvéd, François Xavier Nguyên Van Thuân vietnami bíboros boldoggá avatási eljárásának posztulátora.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír