Varga Imre szobrászművész kiállítása a Tihanyi Apátságban

Tihany: A Tihanyi Bencés Apátságban június 19-én, szombaton 16 órakor az apátság kőtárában kerül sor Varga Imre Kossuth- és Herder-díjas szobrászművész Régi és új művek című kiállításának megnyitójára. A tárlatot megnyitja Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel és Kratochwill Mimi művészettörténész.
A nemzetközi szobrászművész 1923-ban született Siófokon. Első kiállítása 1967-ben volt. 1991-től tagja az Európai Akadémiának. A ma is tevékenyen dolgozó Varga Imre több száz szobrot készített eddig, itthon és külföldön egyaránt, köztük a későbbi sikereit megalapozó Prométheuszt, a Szent Péter-bazilika altemplomában kialakított Magyar kápolna főkompozícióját, Szent István szobrát az aacheni székesegyházban. 2001. május 4-én, a kelenföldi Szent Gellért plébánián egyházi szertartás keretében avatták fel II. Szilveszter pápáról készített szobrát. A kelenföldi plébániatemplom már-már Varga-múzeummá vált: nyolc szobra talált itt otthonra: az említett Szilveszter pápa mellett öt Árpád-házi szent (Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Erzsébet és Szent Margit), valamint Szent Gellért. A legújabb alkotás az altemplomban felállított Piéta.
A kiállítás megtekinthető augusztus 12-éig, naponta 9-18 óráig.
Varga Imre egy korábbi interjújában így nyilatkozott a kereszténységről:
„A történelemben vannak korszakokon átívelő gondolatok, eszmék, események, amelyek fenntartanak bizonyos szellemi-lelki környezetet. A kereszténység ilyen: Jézus tanításának egyik alapvető momentuma az erőszak elvetése, a másik ember tisztelete. A kereszténység által hirdetett és részben megvalósított erkölcsi rend időtálló, a társadalom fenntartását biztosító, alkotó szerep. Sajnálatos, hogy a Szentírás olvasásakor bizonyos szűrők ereszkednek le az emberi szemek előtt, amelyek elhomályosítják a látást. A szeretet fontosságát hirdető kereszténység elfogadja a Tízparancsolatot. Ha az állam irányítói komolyan vették volna a ne ölj parancsának betartását, az bizonyos határt szabott volna a diktatúrák kegyetlenségeinek. Gyakran jut eszembe, hogy az orosz követelések dacára Nagy Imre halálát jelentős részben az okozta, hogy a döntés meghozatalakor Kádár figyelmen kívül hagyta ezt az áthághatatlan szabályt. A recski gyilkosok, a cellák mélyén agyonvert emberek, az egész Szolzsenyicin-történet, a holokauszt, mind-mind a Ne ölj parancsának megtagadásából következnek. Az egészben az a legnagyobb tragédia, hogy a gyilkosságokra, kivégzésekre parancsot adók nem érzik azt, hogy ezzel bűnt követnek el, vétenek a természet, az Isten törvényei ellen. Meghoznak egy halálos döntést, a másikat felakasztják, de ők nyugodtan élnek tovább, nem éreznek lelkiismeret-furdalást. Amit tettek, az nem bűn, hiszen az állam, a rend, a nyugalom fenntartása érdekében cselekedtek. A zsarnokok mindig erre hivatkoznak. Ezzel szemben az egyistenhitnek van egy etikus tartalma: ez olyan határt szabna a cselekvésnek, amely áthághatatlan, vagy ha valaki mégis áthágja, a bűn jelenik meg mint fogalom, és ennek a depressziójában kell, hogy tovább éljen. Ezért fontos nagyon a kereszténység, mert állandóan figyelmeztet az emberek méltóságára, az élet szentségére, hogy senkinek sincs joga kioltania a másik ember életét.” MK
Francia festőművésznő bemutatkozása
Ugyancsak a Tihanyi Apátság meghívja az érdeklődő művészetbarátokat a Rege Cukrászda Galériájába: június 23-án szerdán 18 30-kor Marianne Guignard francia festőművész kiállítása nyílik meg. A megjelenteket köszönti Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel. A tárlatot megnyitja Fasang Árpád, a köztársasági elnök tanácsadója. A tárlat megtekinthető június 5-18. között, naponta 9-18 óráig. MK