Városi diákkeresztút Debrecenben

A bevezető elmélkedést Barna Ferenc Máté OP, a magyarországi domonkos rendtartomány főnöke, a debreceni Szent László plébánia plébánosa tartotta a Svetits Intézet Szent Kereszt-kápolnájában.

Barna Máté kifejtette, hogy a kereszténységet sokan morbidnak látják, mert egy kivégzett ember a legfontosabb jelképe. A kereszténység azonban nem a szenvedés és a halál magasztalása. Az Úr valóban szenvedett és valóban meghalt, de ezzel sokkal többet akar nekünk mutatni: felvállalta a keresztet, hogy valósággá tegye mindazt, amiről életében beszélt, amit egész életében tett. Mint a szamariai asszonynak, betölti szomjunkat, mint a vakon születettnek, fényt ad a szemünknek, mint Lázárt, életre kelt bennünket. Itt válik valósággá a tékozló fiú bennünk, akit atyja folyamatosan lesve hazavár.

A mintegy 300 fős csoport felkeltette a járókelők figyelmét. Az út során voltak, akik kíváncsian figyeltek, mások mosolyogtak vagy éppen megbotránkoztak; voltak, akik nem értették, mi történik, és olyanok is, akik csatlakoztak a menethez. „Mindegy, hogy az ember végigjárja-e a keresztutat, vagy nem, a megváltás mindenkire kiterjed" – foglalta össze Ferenczi Richárd káplán a városi keresztutat.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye/Magyar Kurír