Városok az életért – Brüsszel

Idén egyedül Belgiumban 22 város csatlakozott a Városok az életért mozgalomhoz, köztük több kisebb város is.

A fényeket egy belga miniszter mellett két olyan ember kapcsolta be, akiknek 20 éve még reményük sem volt arra, hogy megérik ezt a napot: két volt halálraítélt. Mindkettőjükről kiderült, hogy tévesen ítélték el őket, és most szabadok. Az emlékmű kivilágítása után a két volt halálraítélt tapasztalatairól, emlékeiről, a reményről, a megbocsátásról, az életről beszélt.

Sunny Jacobsot az Egyesült Államokban ítélték halálra – 27 éves korában – férjével együtt, két rendőr meggyilkolásának vádjával. 17 évet töltött börtönben, mire sikerült bizonyítania ártatlanságát, a hamis tanúzásokat és a nem megfelelő bírói eljárást. Férje, Jessie ezt már nem érhette meg, kivégezték. Haldoklása több mint fél óráig tartott. A lányuk, aki tíz hónapos volt, amikor szüleit börtönbe zárták, nem bírta feldolgozni a történteket, öngyilkosságot kísérelt meg.

Peter Pringle talán az utolsó azok közül, akiket Írországban halálra ítéltek, őt is két rendőr meggyilkolásának vádjával. Csak több mint egy évtizeddel az ítélet után derült fény arra, hogy vallomását meghamisították.

Jacobs és Pringli járják a világot, előadásokat tartanak, példájuk nem egy felelős vezetőt indított elgondolkozásra. Életük és szavaik azonban nem csak arról tanúskodtak, hogy mekkora tévedések fordulhatnak elő. Elgondolkoztató volt az is, ahogy az életről beszéltek. Mindkettőjükből árad a derű, az élet, az emberi kapcsolatok értékének tudata, a remény. Útravalóul egy módszert bíztak hallgatóikra, az öt perc módszerét: „Mindannyian halálraítéltek vagyunk, ki tudja, mikor kerülünk sorra. Ha ez az utolsó napom, biztos, hogy ami most éppen haraggal tölt el, méltó arra, hogy elrontsa? Legfeljebb öt percet érdemel."

További információ a témában ezen a linken olvasható.

Szabó Zsuzsanna/Magyar Kurír