A vatikáni bank és a pénzmosás vádja

2010. október 1. péntek, 10:05

Pénzmosás a Vatikánban? Vagy csak egy adminisztratív hiba miatt jelentették fel a vatikáni bank elnökét az olasz hatóságoknál? Az olasz pénzügyőrség lefoglalt 23 millió eurót, amely a bank egyik számláján volt. Gotti Tedeschi a pápa akaratából határozott változásokat akar a IOR-nál. Lehet, hogy ez valakiknek nem tetszik – a Vatikáni Figyelő ismertetője:

A pénzmosás elleni szabályok megsértése miatt indított nyomozást a római ügyészség a „vatikáni bank” két felső vezetőjével, Ettore Gotti Tedeschi elnökkel és Paolo Cipriani igazgatóval szemben. Két átutalási művelet esetében ugyanis elmulasztották nevesíteni az érintett bankszámlák tulajdonosát.

Az Istituto per le Opere di Religione (IOR), amit az egyszerűség kedvéért vatikáni bankként emlegetnek, valójában egy atipikus pénzintézet. Elsődleges célja és feladata a vagyonkezelés. Elnevezése, amit jobb híján Vallási Művek Intézetének szokás fordítani, éppen erre utal: a vallási tevékenységhez (opere di religione) szükséges anyagi eszközöket kezelő intézetről van szó. A Vatikánvárosi Állam, a Szentszék és annak intézményei, továbbá a Katolikus Egyház különböző szervezetei és intézményei által rábízott vagyont hivatott kezelni és gyümölcsöztetni.

Vatikánváros anyagi függetlenségét – érdemleges államterület és nemzetgazdaság híján – elsősorban azok a pénzeszközök biztosítják, amelyeket a Lateráni Szerződés értelmében az egyházi javak korábbi államosítása miatti kártérítésként adott át neki az olasz állam. Illetve az ezek forgatásával szerzett egyéb vagyon (értékpapírok, ingatlanok). A Szentszék hivatali működésének anyagi alapjait pedig a katolikusok adományai (az ún. „péterfillérek”), illetve az egyházmegyék által átutalt hozzájárulások biztosítják. Ezen pénzeszközök kezelése mellett a IOR más egyházi intézmények rábízott vagyonával is gazdálkodik. De a IOR-ra már csak azért is szükség van, mert a modern államiság egyik alapkelléke a saját bank.

S valóban, a IOR bizonyos banki tevékenységeket is folytat, így például a szentszéki és vatikáni alkalmazottak fizetésüket a IOR-nál vezetett számlákra kapják. Ám nem rendelkezik fiókhálózattal, de még bankkártyát sem bocsát ki, hanem mindezen szolgáltatások tekintetében más bankokkal működik együtt. Például a nemrég az Unicredit-be beolvadt Banca di Romával, vagy a mostani ügylet kapcsán nevesített kisebb olasz bankokkal.

A IOR korábban több alkalommal is botrányokba vagy botránygyanús ügyekbe keveredett, amelyeknek könyvtárnyi irodalma van, hiszen az ilyen témákkal mindig szívesen foglalkozik az oknyomozó média. Miután a IOR-t is emberek igazgatják, egyáltalán nem meglepő, ha hibák és tévedések, sőt, akár visszaélések is előfordulhattak tevékenységében. A korábbi századok során a Szentszék függetlenségét és fennmaradásának anyagi alapjait egy „rendes” saját állam, a Pápai Állam volt hivatott biztosítani. Aminek kormányzása közben szintén voltak olyan mozzanatok, amelyek kevéssé vágtak az Egyház „profiljába” (ahogy Szent László királyunk is megvallotta az akkori montecassinói apátnak: lehetetlen egy országot súlyos bűnök elkövetése nélkül igazgatni). Manapság az anyagi függetlenséget pénzügyi eszközök révén lehet biztosítani, ezért nem kell csodálkozni azon sem, hogy a „kísértések” is ezen a vonalon érik a szentszéki kormányzatot.

Egy biztos: XVI. Benedek ezen a területen is bátor átalakításokat kezdeményezett. Az a szándéka, hogy a hit és a hétköznapi tevékenység közötti összhang a IOR esetében is megvalósuljon. Gotti Tedeschinek pontosan ez a feladata. Õ ugyanis köztudottan közreműködött a Szentatya Caritas in veritate enciklikjának előkészítésében, amelynek egyik központi üzenete a gazdasági tevékenység erkölcsi alapjainak sürgetése. A változás jegyében a IOR új vezetése arra törekszik, hogy alkalmazkodjon a nemzetközi pénzmosás elleni szabályokhoz, amiben szorosan együttműködik az olasz központi bankkal, a Banca d’Italiával, illetve tárgyalásokat folytat az OECD-vel.

A mostani konkrét ügyben éppen ezért vannak olyan mozzanatok, amelyeket megfigyelők nehezen megmagyarázhatónak tartanak. A hivatalos közlemények szerint a két inkriminált átutalás a IOR tulajdonában levő, partner bankoknál vezetett számlák közötti pénzmozgatás volt, amelynek célja értékpapírok vásárlása lett volna.

De vajon a IOR új vezetése miért követte el azt a nyilvánvaló hibát, hogy nem nevesítette a számlatulajdonost az átutalásnál? S ha szoros az együttműködés a Banca d’Italiával, akkor ez utóbbinál miért nem tisztázták a dolgot még a hatóságoknak történt feljelentés megtétele előtt? Ugyanígy, a IOR partner bankja, amelyiknek utasítást adott a tranzakció lebonyolítására, miért nem tisztázta közvetlenül a IOR-ral a félreértést? Érthető hát, ha a Szentszék első hivatalos közleménye értetlenséget és csodálkozást emlegetett.

Egyes elemzők hajlanak arra a magyarázatra, hogy valakik szándékosan akarták „aknára futtatni” Gotti Tedeschit. Például azok, akik a korábbi ügymenet folytatásában volnának érdekeltek a falakon belül. Miközben a pápa akaratából éppen a korábbi gyakorlattal kell szakítaniuk és átláthatóbbá tenni a pénzintézet működését. Vagy éppenséggel azok, akik a Banca d’Italia-beli kapcsolataikat kihasználva az esetet arra akarnák felhasználni, hogy a IOR törekvéseit megnehezítsék, s általában a Szentszék jóhiszeműségére árnyékot vessenek (az ügy akkor robbant, amikor a Szentatya éppen visszatért sikeres nagy-britanniai útjáról, ill. Gotti Tedeschi új könyve megjelent). De lehet egy olasz belpolitikai olvasata is az egésznek: Gotti Tedeschi az olasz pénzügyminiszternek, Giulio Tremontinak bizalmasa és tanácsadója.

Mindenesetre előbb a Pápai Államtitkárság, majd maga a Szentatya is világos jelét adta töretlen bizalmának, amikor múlt vasárnap az Úrangyala-imádság végén fogadta Ettore Gotti Tedeschit Castel Gandolfóban. Hivatalosan azért, hogy ez utóbbi átadhassa neki az éppen a napokban megjelent új könyvét: „A pénz és a Paradicsom. A katolikusok és a globális gazdaság” (Denaro e paradiso. I cattolici e l’economia globale).

Jóhiszeműsége jeleként a IOR elnöke jelezte készségét, hogy megjelenjen a római ügyészségen és tisztázza az ügy körülményeit – írja a Vatikáni Figyelő.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Címkék: Vatikán
Vezető híreink – olvasta már?
nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-kivul-es-belul-tizenot-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kívül és belül – Tizenöt kérdés és válasz segít a készületben

Fábry Kornélt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) általános titkárát kérdeztük a budapesti találkozó előkészületeiről, tudnivalóiról. A kérdéseket és a válaszokat két részben adjuk közre. Az alábbiakban az első rész olvasható.

2019. február 18. hétfő
isten-tud-kozel-hozni-minket-egymashoz-uzeni-hazassag-hete
Isten tud közel hozni minket egymáshoz – üzeni a házasság hete

A hazánkban tizenkettedszer megrendezett házasság hete programsorozat záró szentmiséjére február 17-én, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor. A liturgiát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezette.

2019. február 18. hétfő