A vatikáni média Ferenc pápa idején

Ezek az adatok mutatják Ferenc pápa jelenlétét a közösségi oldalakon pápasága első hat hónapjában: „ekkora médiasikerrel kevés világvezető büszkélkedhet” – hangsúlyozza Claudio Maria Celli érsek, a Pápai Tömegtájékoztatás Tanácsának elnöke. A főpásztor a L'Osservatore Romanónak nyilatkozott az általa vezetett dikasztérium plenáris ülése előtt, amely szeptember 19-én kezdődik és 21-én, pápai audienciával zárul.

Milyen újdonságot hozott a vatikáni médiában Ferenc pápa stílusa? Celli érsek szerint a fő újdonság abban áll, hogy a Szentatya képes megértetni magát mindenfajta emberrel. Kommunikációját négy jól megragadható vonás jellemzi: egyszerű, közvetlen nyelvezetet használ, amit korunk embere tökéletesen ért; az emberek lelkiismeretéhez és szívéhez szól, válaszolva az ember szenvedéseire és belső útkeresésére. Tudja, mi rejlik az emberi szívben, ez magyarázza sikerét a nem hívők körében is, a más vallások képviselői, valamint az eltávolodott keresztények között is.

A harmadik elem a gesztusok: Ferenc pápa nemcsak mond bizonyos dolgokat, hanem olyan gesztusokat tesz, amelyek képesek közvetíteni ezt az emberi gazdagságot, összekötve azt egy mély spiritualitással. Képi nyelvezetének köszönhetően pedig meg tudja érinteni az emberi képzelőerőt és érzékenységet, amikor festői kifejezéseket használ, amelyek kifejezőbbek a szavaknál, egyszerű mondatokkal ragadva meg nehéz fogalmakat. Ki ne emlékeznék arra például, amikor a papokat és a püspököket arra buzdította, hogy vegyék magukra a „nyáj illatát”? - emlékeztetett Celli érsek.

A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának plenáris ülése a világháló és az Egyház kapcsolatát elemzi. XVI. Benedek pápa a tömegtájékoztatás világnapjára írt utolsó üzenetében részletesen kitért az internet kérdésére, amelyet pozitívan értékelt, és arra buzdított, hogy az Egyház tevékenyen evangelizáljon a világhálón keresztül is. Ez a Krisztushoz és az evangéliumhoz való hűségen túl felveti a kérdést, hogyan legyünk jelen a világhálón, milyen formában, milyen üzenettel? – emelte ki Celli érsek. Hozzátette: ezekre keresik a választ a tanács soron következő ülésén.

Az általa vezetett dikasztérium két olyan kezdeményezéssel foglalkozik kiemelten, amely a pápa személyéhez kötődik. Az egyik a www.news.va multimédiás portál, amely öt nyelven nyújt híreket a Szentatya, a Vatikán és a világegyház tevékenységéről. Látogatóinak száma naponta 50 és 60 ezer között mozog. Sok püspöki konferencia nyilatkozott elismerően e szolgáltatásról.

Az új alkalmazásnak (thepopeapp) köszönhetően pedig okostelefonokon és tableteken is követhetők a hírek. Jelen van a Facebook-on is, a világ egyik legelterjedtebb közösségi hálóján. „Nagyon jó, hogy az Egyház megragadta ezt a lehetőséget és megszólítja azokat az embereket, akik a világhálót lakják”.

Celli érsek szándékosan használta a „lakni” szót, mivel milliók népesítik be a hálót, és valószínűleg sokan a közösségi oldalakon kerülnek először kapcsolatba a keresztény értékekkel, az evangéliummal, Jézus Krisztussal. „Fontos, hogy jelen legyünk”. „Ma ugyanis, főként a fiatalok a vallással éppen a weben találkoznak, sokuk talán sose fogja betenni a lábát templomba, de az interneten találkozhatnak egy őszinte, tiszteletteljes és párbeszédes üzenettel” - magyarázta a főpásztor.

Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik a másik kezdeményezés, a @Pontifex-fiók elindítása a Twitteren, amely XVI. Benedek pápa döntése volt, s prófétainak bizonyult, mert általa elérjük a világ minden sarkát. Ehhez adódik Ferenc pápa kommunikációs készsége e rövid üzeneteken keresztül, amelyek kis bölcsesség-pirulákká válnak, a világosság és az igazság, a spiritualitás piruláivá.

A legnépszerűbb posztok az evangélium hirdetéséhez kötődnek. Az újra-twittelés által a pápa üzenete legalább hatvanmillió emberhez eljut. Ez az evangelizáció, a közelség, a megosztás: mindaz, ami az Egyház akar lenni. Hogy a híres francia teológus, Yves Congar szavaival éljünk: „az én plébániám a széles világ”.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír