Véget ért a betlehemi Születés-bazilika ostroma

Betlehem: Május 9-én, csütörtökön éjjel megegyezés született az izraeli és palesztin fél között a betlehemi Születés-bazilikába menekült palesztinok sorsának békés rendezéséről: 39 palesztint a Gázai-övezetbe telepítenek át, míg 13 fegyveres palesztinnek, akiket az izraeli fél terroristának minősít, el kell hagyni az országot, beleértve mindkét fél területét. A fegyveres palesztinok befogadását az Európai Unió (EU) vállalta, mégpedig úgy, hogy 13 személynek más-más országok adnak otthont. A templomba erőszakkal behatolt és magát ott elszállásoló többi palesztin szabadon távozhat és visszatérhet családjához.
Pénteken délben a Szentszék sajtótermének igazgatója, Joaquín Navarro-Valls a következő nyilatkozatot tette közzé:
Pénteken délelőtt a Vatikánban Angelo Sodano bíboros, államtitkár és Jean-Louis Tauran érsek, az Államközi Kapcsolatok titkára fogadta Simon Peresz izraeli külügyminisztert. A találkozóra a betlehemi Születés-bazilika ostroma szerencsés befejezésének összefüggésében került sor, ami mindazonáltal nem feledteti azokat a súlyos problémákat, melyek még egyelőre megakadályozzák a béke elérését. A szívélyes légkörű beszélgetésen természetesen szóba került a Szentföldön kialakult fájdalmas helyzet, különös tekintettel Betlehem városára. A Szentszék a maga részéről emlékeztetett a szentatya és munkatársai által előmozdított irányvonalra a problémák békés megoldása tekintetében, mely az érintett felek közötti becsületes és állhatatos párbeszéd révén és a nemzetközi közösség segítségével valósulhat meg. Megvitatták továbbá egy nemzetközi béke konferencia tervét is, melynek az igazságos és tartós béke érdekében tett pontos elkötelezettségekkel kell zárulnia.
A ferences kúria közleménye
A ferences kúria pénteken délelőtt közleményt adott ki a betlehemi Születés-bazilika ostromának befejeződése után. Ebben elégedetten állapítja meg, hogy rendeződött ez a több mint egy hónapja tartó súlyos helyzet. Az, hogy csak ilyen sokára oldódott meg a probléma, egyáltalán nem volt szükségszerű. Ahogyan azt a megegyezés is mutatja, jóakarattal minden ellentétet le lehet győzni. A ferences szerzetesek meggyőződése, hogy nem pusztán elszigetelt jelenségről van szó, hanem a szentföldi béke első jeléről. A történelemmel szembeni halaszthatatlan kötelesség azzal a feladattal jár, hogy az arra illetékesek maradéktalanul és pontosan rekonstruálják a történteket és állapítsák meg, hogy kiket terhel felelősség, továbbá állítsák helyre a szentélyben és a kolostorban okozott károkat. A válság kezdete óta világossá vált, hogy tovább kell fokozni az erőfeszítéseket, amelyek a szent helyek nemzetközi jogi védelmét célozzák, és amelyet a katolikus egyház már olyan régóta sürget.
A ferences szerzetesek mindenekelőtt hálát adnak az isteni Gondviselésnek, köszönetüket fejezik ki II. János Pál pápának, aki olyannyira közel állt testvéreikhez e hosszú haláltusa során, továbbá az egyházi és állami képviselőknek, akik nagy figyelemmel követték Betlehem és a szerzetesek drámáját. Különösen dicséretre méltó egyes tömegtájé-koztatási eszközök munkája, amellyel a közvélemény figyelmét felhívták a szent hely tarthatatlan helyzetére.
P. Giacomo Bini üzenete
Ugyancsak pénteken délelőtt a ferences rend római központja közzétette legfőbb elöljárója, P. Giacomo Bini üzenetét, amelyben az egész rend nevében köszönetét fejezi ki a jóakaratú embereknek, akik elkötelezték magukat a béke érdekében. Eközben Bini atya Betlehemben várakozott arra, hogy mielőbb köszönthesse a ferencesek nagy családjának szerzeteseit és szerzetesnőit, akik 40 napon át a Születés-bazilika ostroma megszállásának áldozatai voltak.
Miközben ortodox testvéreink húsvétot ünneplik, Betlehemben olyan megoldást találtak, amely biztosítja a hosszú megszállás és ostrom végét. Ezáltal fellélegzik az egész keresztény világ, különösen ortodox, görög és örmény testvéreink, valamint a Szent Szív nővérei és rendtársaink, akik önmagukat ajánlották fel biztosítékként egy lehetséges öldöklés veszélyével szemben. Ebben az esetben is csak az együttműködés és a párbeszédre való hajlam segített a kérdés megoldásában. Soha ne mondjunk le a mindenki számára megvalósuló igazságos és méltóságteljes békéről. Mindnyájan tegyünk valamit annak érdekében, hogy megakadályozzuk mind a vak terrorista gyűlölet, amely szemben áll minden értelemmel és vallással, mind pedig olyan struktúrák működését, amelyek erőszakot, pusztító bosszút szülnek. A hallgatás és a közöny, főleg a tömegtájékoztatás terén, súlyos akadályt jelenthet a béke útján. A ferencesek, akik évszázadok óta, az egyháztól kapott küldetés értelmében az egész kereszténység és emberiség szent helyeinek őrzői, azt kérik minden jóakaratú embertől, hogy segítsenek a nyílt sebek begyógyításában, hogy a két nép együtt élhessen ugyanazon a földön, segítsenek az együttélés kultúrájának megteremtésében, hogy ne kelljen szégyenkeznünk a történelemnek e korszaka miatt, amikor jelen voltunk anélkül, hogy meg tudtuk volna akadályozni az ehhez hasonló tragédiákat, segítsenek, hogy reménykedhessünk még a békében, amely az igazságosságra és a megbocsátásra épül.”
P. Bini üzenetében elsősorban a szentatyának fejezi ki köszönetét, aki többször is erőteljesen közbenjárt a Születés-bazilika foglyai, a Szentföld békéje érdekében, majd a politikusoknak, diplomatáknak, vallási vezetőknek, újságíróknak. Végül a következő fohásszal zárja sorait: „Minden nép, vallás és nemzet oly sok emberének ételáldozata és szenvedése, eszközölje ki a valódi és tartós béke ajándékát a háborúktól és erőszaktól sújtott térségekben.”
A szabadság öröme
Május 10-én pénteken este, napfényes alkonyatban a ferences, a görög ortodox és az örmény szerzetesek ősi rítussal újra birtokba vették Jézus születésének a templomát. Reggel amikor a templom harangjai a 7 órát ütötték, 123 palesztin, köztük az Izrael által körözött 39 terrorista, egyenként elhagyta a szentélyt, az „Alázatosság kapuján” keresztül, melyet még a keresztesek építettek alacsonyra, hogy a lóháton érkező hódítók ne tudjanak behatolni a templomba. A palesztinokat Ibrahim Faltas ferences kísérte ki a templomból. A Gázai-övezetbe küldött palesztinok mellett 13 fegyverest egyelőre Ciprusra szállítottak, a többiek néhány órás kihallgatás után visszatérhettek otthonaikba. Délben a 19 ferences 38 nap óta először elhagyta a templomot és a Jászol téren, poros izraeli tankok között ujjongva ölelték meg ferences testvéreiket, akik Jeruzsálemből jöttek át, hogy együtt örüljenek a veszély megszűnésének. A templom végre csöndes és üres, ember nincs benne, de televan szeméttel, ételmaradékokkal, piszkos tányérokkal, padlón heverő matracokkal és takarókkal. A templom szent jellegét tiszteletben tartották a palesztinok. A nagy csillárok, az oltár díszítései érintetlenek, a Születés-barlangnál nem voltak alvóhelyek és a ferencesek naponta kétszer miséztek Jézus bölcsője fölött. A kívülről érkező lövöldözés miatt betört néhány ablak, lövedékek fúródtak a külső falburkolatba és tűz pusztított a második emeleti ferences kolostor plébánia termében. Összességében nem keletkeztek helyrehozhatatlan károk. VR/MK