A prokurátorok, közöttük Lukács János SJ, a magyar rendtartomány novíciusmestere úgy döntöttek, hogy nem szükséges egy újabb rendi nagygyűlés, azaz congregatio generalis összehívása.
A mostani összejövetelen, amelyen 97 jezsuita vett részt a világ minden részéből, szó esett a küldetés egyetemességéről, a rend és az egyház kapcsolatáról, az afrikai kihívásokról és a munkatársakkal való kapcsolatról is.
A Fides missziós hírügynökség tájékoztatása szerint Adolfo Nicolás (a képen) beszédében arra buzdította a Jézus Társasága tagjait, hogy növeljék „lelkipásztori felelősségüket” azokban a különféle kulturális és egyházi környezetekben, amelyekben működnek. Leszögezte: fokozni kell az egyetemességet, a szegények körében végzett szolgálatot, a másokkal való együttműködést, valamint a provinciák közötti apostoli hálózat kiépítését.
Megvitattak még olyan kérdéseket, mint a szellemek helyes megkülönböztetése, a „discernimento”, a spiritualitás, az értelmiségiek körében végzett apostolkodás, a közösségi élet és a kreativitás a világ és a jezsuita rend kihívásaival szemben. Elemezték továbbá a provinciák újjászervezésének és a jezsuita titkárságoknak a helyzetét is.
A megbeszélések során egy egész napot Afrikának szenteltek, amely ezekben az években prioritást jelent Jézus Társasága számára. A vendéglátó kelet-afrikai provincia elöljárója, Agbonkhianmeghe Orobator világosan kifejtette: Afrika továbbra is a legfélreértettebb kontinens. Több szempontot is javasolt Afrika jobb megismeréséhez, így említette Afrikát, mint mélyen vallásos földrészt, mint sokrétű vallási értékek hordozóját és a vallást, mint Afrikában élő jelenséget. A kihívások közül a vallások közötti feszültséget, valamint az elmaradottságot említette meg.
A kelet-afrikai provincia elöljárója megállapította: a statisztikai adatokból világosan kiderül, hogy a kereszténység központja érezhetően északról délre, vagyis Európából és Észak-Amerikából Afrikába, Ázsiába és Latin-Amerikába helyeződik át.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír