Véget kell vetni az erőforrások egyenlőtlen elosztásának

Az 1961-ben megjelent enciklika Boldog XXIII. János nevéhez fűződik. XVI. Benedek pápa beszédében felelevenítette a Mater et Magistra jelentőségét, hangsúlyozva, hogy továbbra is sürgős feladat az emberiséget sújtó egyenlőtlenségek leküzdése: az igazságosságnak egyetemes szinten kell megvalósulnia. XXIII. János pápa szavaival arra emlékeztetett, hogy az egyház társadalmi tanításának fénye az igazságban, ereje a szeretetben, célja az igazságosságban van. A Mater et Magistra kezdetű enciklikában az igazság, a szeretet, az igazságosság a javak egyetemes rendeltetésének princípiumával együtt oly kritériumok, amelyek segítenek a társadalmi és kulturális egyenlőtlenségek megoldásában, és a mai globalizált világban is alapvető irányelvek maradnak a megoldáskeresésben.

Az egyenlőtlenségekkel szemben – hangsúlyozta beszédében a Szentatya – a transzcendensre való nyitottságra van szükség, amely új erkölcsi gondolkodásmódot eredményez, legyőzve a korábbi évszázadok etikai beállítottságát. Az ember valódi értékének ismerete nélkül ugyanis a szeretetből végzett cselekedetek puszta érzelemmé válnak, az igazságosság elveszíti alapvető hatáskörét, és a javak egyetemes rendeltetésének princípiuma érvénytelenné, jogszerűtlenné válik – mondta Benedek pápa.

Beszédében kitért a mai kor egyenlőtlenségeiből fakadó problémákra, amelyek elsősorban a szegényeket érintik; továbbá a gazdasági téren történő jelenségekre, ahol újra teret nyert a határok nélküli spekuláció. Kártékony spekuláció tapasztalható az élelemelosztás, a vízellátás és a termőföld birtoklása terén is. Mindez még jobban elszegényíti azokat, akik egyébként is súlyos nélkülözések között élnek. Az energia árának folytonos emelkedése és az alternatív energiaforrások sokszor kizárólag rövid távú és gazdasági érdekeket szolgáló keresése negatívan hat a környezetre és káros hatással van az emberekre – emelte ki a Szentatya.

A társadalmi kérdés ma elsősorban a világméretű társadalmi igazságosság kérdése  – hangsúlyozta beszédében XVI. Benedek. Igazságosan kellene elosztani az anyagi és nem anyagi erőforrásokat, olyan globalizáció keretében, amelyben megvalósul a tényleges, társadalmi és részvételi demokrácia. Ez az igazságosság azonban nem valósulhat meg teljesen, ha egyedül a társadalmi konszenzuson alapul. Csak akkor lehet tartós, ha az egyetemes emberi javakban gyökerezik. A társadalmi igazságosságnak a civil társadalomban, a piacgazdaságban kell testet öltenie, tisztességes és átlátszó politikai hatalom által, nemzetközi szinten is.

A Szentatya az egyház társadalmi küldetésével kapcsolatban kiemelte a hívek szerepét, akik arra kaptak meghívást, hogy lelkileg, szakmailag és etikailag felvállalják ezt a feladatot. Az egyenes és becsületes katolikusok között is támadhatnak nézeteltérések – mondta. Ám ilyen esetekben is egymás kölcsönös elismerésére, tiszteletére van szükség, valamint arra a készségre, hogy a hatékony és gyors tevékenység érdekében közös pontokat találjanak. XVI. Benedek emlékeztetett azokra a helyzetekre, amelyekben az egyház társadalmi téren a szeretet és a testvériség logikája, azaz az evangélium szelleme szerint mozgósítja erőit.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír