Vélemények a magyar sajtóban XVI. Benedek pápáról

Változatlanul kiemelten foglalkozik a magyar sajtó az április 19-én pápává választott Joseph Ratzinger személyével. Beszámolva XVI. Benedek első, Sixtus-kápolnában bemutatott szentmiséjéről, kiemelik, hogy homíliájában elődje, II. János Pál örökségének folytatását ígérte. A Népszabadság (8.o.) XVI. Benedek folytonosságot ígér, a Népszava (1.,10.o.) Meglepetést remélnek a pápától, a Magyar Hírlap (1.o.) Pápaprofil, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) XVI. Benedeket méltatja a világ címmel tudósít. Valamennyi orgánumban olvasható, hogy az új pápa megítélése ellentmondásos. Népszabadság/Népszava/MH/MK
 
A Magyar Hírlap (1.o.) Rómában ő volt Bulányi döntőbírája címmel eleveníti fel a Bulányi-ügyet, kiemelve, hogy a múlt század nyolcvanas éveinek közepén a Hittani Kongregáció élén álló Ratzinger összeállított egy 12 pontból álló listát, amelyet Bulányi Györgynek – hogy mentesüljön az eretnekség vádja alól – alá kellett írnia. Ezt 1985-ben megtette, ám kiegészítette egy 13. ponttal, miszerint az ember „csak a lelkiismeretének tartozik engedelmeskedni.” Ez Ratzinger szerint viszonylagossá tette az állásfoglalást, „márpedig ő éppen a relativizmust tartja a kereszténységet fenyegető legnagyobb veszélynek” – írja a liberális napilap, rámutatva, hogy Róma újabb döntése híján 1997-ig húzódott az ügy, és akkor azzal a kompromisszummal zárult, hogy a 13. pont – ha nem is külön, de a negyedik részeként – bekerült a dokumentumba, amit Bulányi végül aláírt. MH/MK
 
Szintén a Magyar Hírlapban (17.o.) Sztankóczky András A konzervatív pápa? címmel úgy véli: „Nagyrészt arról fog szólni XVI. Benedek pápaságának megítélése, mekkora esélyt mulasztott el a katolikus egyház, amikor konzervatív pápát választott. Mert mi lesz így a megújulással, az egyház liberalizálásával? Valószínűleg semmi. És lehet, hogy a katolikus egyház szempontjából ez egyáltalán nem is akkora tragédia.” A cikkíró szerint II. János Pál pápa „nem kis részben éppen annyit támadott konzervativizmusának köszönhette sikereit. Miközben az átlag európai leginkább a szociális ellátórendszer részének tudja elképzelni az egyházakat, II. János Pál eligazodási, hivatkozási ponttá akart válni az élet legfőbb kérdésében. A fiatalok, akik milliószámra gyászolták, a legtöbbször azzal indokolták nagyságát, hogy világosan állást tudott foglalni abban, mi helyes és mi nem, hogy ugyanazt mondta mindig, nem változtatta folyton a véleményét. Nem egyházreformert, hanem egy szilárd pontot kerestek. És miközben II. János Pál a legmodernebb technológiát használta, a legspirituálisabb – vagy ha úgy tetszik: legirracionálisabb – gyökerekhez nyúlt vissza. A rengeteg szentté avatás, a Mária-kultusz, a fatimai jelenésekre hivatkozás az ellene elkövetett merénylet kapcsán, mind-mind a modern korral élesen szembemenő tradicionális döntések voltak.” A szerző különösen érdekesnek tartja, hogy pont Joseph Ratzinger bíboros volt az, aki szkeptikusan figyelte II. János Pál eszközeit, így például egyszer kijelentette: „Az egyház keveset profitált II. János Pál népszerűségéből, a fiatalok ikonként tisztelik, megnyerte szívüket, de a fejüket nem.” Sztankóczy szerint az új pápa „nem hitt abban, hogy ez a felbuzdulás mély és tartós lehet. A katolikus egyháznak könnyen az lehet a baja, hogy az új pápából hiányzik az a fajta kisugárzás, a spiritualitásra való hajlam, ami elődjében megvolt… lehet, hogy az lesz a gond XVI. Benedekkel, hogy nem elég konzervatív.” MH/MK
 
A Népszabadságban (8.o.) Inotai Edit II. János Pál nyomdokán címmel figyelemre méltónak tartja, hogy XVI. Benedeket hivatalosan még be sem iktatták, máris megindultak a találgatások arról, hogy Joseph Ratzinger bíboros „mit hozhat – és főleg mit nem – a világnak.” A baloldali lap berlini tudósítója megállapítja: „Az első reakciók vegyesek: a konzervatív szárny ünnepel, az egyház nyitásán fáradozók – részben a német katolikusok – inkább csalódottak. A német sajtó az ország számára mindenképpen megtiszteltetésnek tartja, hogy német bíboros került a pápai trónra, kivéve a baloldali Tageszeitungot, amely ez alkalomból fekete címlappal és Oh Mein Gott! Felirattal jelent meg. Az elemzők többsége szerint a konklávé tulajdonképpen II. János Pált választotta újra XVI. Benedekben. Ez nem meglepő, mert a Vatikán a hirtelen váltások helyett eddig is a folytonosságra épített.” Inotai kevéssé tartja valószínűnek, hogy XVI. Benedek változtatna a katolikus egyház „merev álláspontján a fogamzásgátlás, az abortusz, a nők pappá szentelése, a cölibátus, vagy a válás megkönnyítése terén.” A cikkíró szerint az egyetlen terület, ahol korábbi önmagához képest talán elmozdulás várható, az ökumenikus párbeszéd kérdése, bár itt is kérdésnek tartja, hogy az új pápa hajlandó-e lemondani a katolikus hit elsőbbségének emlegetéséről. Népszabadság/MK
 
A Népszava (10.o.) Meglepetést remélnek a pápától címmel idézi Hans Küng svájci teológust, II. János Pál „megrögzött” bírálóját, aki „hatalmas csalódásnak nevezte Joseph Ratzinger pápává választását, ám – tőle szokatlan módon – utalt arra, adni kell egy esélyt az új pápának, mert már első lépései kulcsfontosságúak lehetnek, például abból a szempontból is, kit nevez ki az eddig általa irányított Hittani Kongregáció élére. Az egyház teológiai irányvonala felett őrködő intézmény vezetésére az osztrák Christoph Schönborn bécsi érsek a legesélyesebb, aki egykor Ratzinger-tanítvány volt.” A lap közöl egy német felmérést, amely szerint Németországban a megkérdezettek 76 százaléka örül annak, hogy az ország szülöttjét választották meg új katolikus egyházfőnek. 31 százalék szerint nem jelent gondot az új pápa idős kora. A német televíziókban több mint 20 millióan nézték az új pápa első, néphez intézett szózatát. XVI. Benedek bátyja, a 81 éves Georg Ratzinger plébános örömmel vette tudomásul, hogy testvére ülhet Szent Péter trónusára. Mint mondta, reméli, hogy „Joseph egészsége bírja majd a megterhelést.” Azt is közölte, hogy „sokkolta a hír”, mert „csak mese, hogy Joseph annyira kemény ember lenne.” A Népszava azt is megjegyzi: az új pápa jó egészségi állapotnak örvend. A kilencvenes években azonban sokat betegeskedett, 1991-ben agyvérzést kapott, rövid időre elvesztette bal szeme világát. Egy év múlva újra kórházba kellett vinni, miután megcsúszott a fürdőkádban és beverte a fejét. Népszava/MK
 
A Magyar Nemzetben (8.o.) Stefan Lázár Németek öröme címmel megállapítja: „A hívők soraiban az öröm óvatos kétkedéssel párosul. Sokak számára Joseph Ratzinger megválasztása egyenesen szenzáció, de azonnal hangot kap az a meggyőződés, hogy a dogmatizmus szimbólumának számít, és mint a hittani kongregáció szigorú vezetőjétől, mélyreható reformokat nem lehet elvárni tőle. Az evangélikus egyház képviselői például az ökumenikus közeledésben látnának olyan pozitív jelenséget, amelyre mindeddig a Vatikán nem volt hajlandó. Kölnben azonban korlátlan örömet váltott ki a száztizenöt kardinális döntése.” MN/MK