…Verbényi István atyát a húsvét időpontjának kiszámításáról

Nézőpont – 2007. április 3., kedd | 10:18

Idén minden keresztény egyház egyszerre ünnepli a húsvétot, más években viszont akár öthetes eltérés is előfordul, mint jövőre, amikor a nyugati egyházak március 23-án, a keletiek viszont csak április 27-én ünnepelnek. A húsvét dátumának kiszámításáról kérdeztük Verbényi István atyát.

– Idén kelet és nyugat keresztény egyházai egyszerre, április 8-án ünneplik a húsvétot. Nem minden évben van ez így. Mi ennek a magyarázata?
– A szabály általános: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap húsvét vasárnapja. Ezt a döntést a Niceai Zsinat mondta ki (325), s ez ettől kezdve érvényes az egész egyetemes egyházban, keleten és nyugaton is. A probléma akkor kezdődött, amikor a XVI. század végén az ún. Julianus-naptárt kiigazították, és a Gergely-naptár is használatba került. A két naptár között 13 nap különbség van, a Julianus-féle naptár ennyit „késik”, egyre jobban eltávolodva a csillagászati tavasz kezdetét jelentő dátumtól. Éppen ez volt az egyik ok, amely szükségessé tette a Gergely-féle naptárreformot. Az 1920-as években aztán a Szovjetunió is csatlakozott a Gergely-féle naptárhoz, az ortodox egyház azonban nem, ezért más náluk a húsvét dátuma. A Gergely naptár szerint idén a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte április 2-án van. A Julianus-naptár szerint ez a nap március 20, a vasárnap március 26. A húsvét ünnepénél tehát ezt a késést kiigazítja ebben az évben. Ez viszonylag ritkán fordul elő, de vannak naptárak, amelyek előrejelzik az egybeeséseket.

– Elképzelhető-e, hogy egyszer a jövőben Kelet és Nyugat közös időszámítás szerint, együtt ünnepli majd a húsvétot?
– A közös húsvéttal kapcsolatban két elképzelés merült fel. Az egyik, hogy a különböző egyházak egy napon ünnepeljenek, a másik pedig, hogy az ünnep fix napra kerüljön. Ez az elgondolás többszörösen visszatért a XX. században, utoljára talán 1996-ban foglalkoztak vele, de egykettőre feladták, mert nem tudtak megállapodni egy rögzített napban, ahogy például a karácsony esetében. Ez már csak azért sem volt lehetséges, mert a karácsony ünnepe a Nap járásához, a húsvét ünnepe pedig a Holdéhoz igazodik. A föld mozgása határozza meg a napéjegyenlőség időpontját, és ez a hold mozgásával együtt adja meg a húsvét dátumát.

Magyar Kurír

Kép: www.racine.ra.it