Veres András püspök találkozott a katolikus iskolák igazgatóival

Budapest: Ma délelőtt Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára több mint kétszáz katolikus iskola igazgatójával találkozott a testület Városligeti fasorban lévő Irodaházában. A találkozón Veres püspök tájékoztatta a katolikus oktatási intézmények vezetőit a közoktatás-és egyház-finanszírozási törvény tervezett módosításáról, amely kedvezőtlenül érintené az egyházi iskolákat.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a püspöki konferencia titkára elmondta: ez ügyben eddig már háromszor tárgyaltak a szakminisztérium illetékeseivel, sajnos eredménytelenül. Az oktatási tárca részéről azt közölték, hogy nekik nem az egyezkedés a feladatuk, hanem a tájékoztatás. A ma délelőtti, katolikus iskolák vezetőivel lezajlott tanácskozás célja az volt, hogy megmozdítsák az egyházi iskolákba járó szülőket és gyerekeket. Veres András két fontos dolgot kért a megjelent intézményvezetőktől. Az egyik, hogy helyi szinten szervezzenek a szülőkkel közösen olyan fórumokat, amelyeken kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselőket informálnának a tervezett döntés következményeiről. Az eddigi megnyilvánulásokból ugyanis az derült ki, hogy a koalíció politikusai nem ismerik pontosan a javaslatot, és így nem is tudják megítélni, milyen kedvezőtlen hatásuk lehetnek azoknak. A másik dolog, amit a püspök kért az iskolák vezetőitől: a következő hetekben mindaddig, amíg megnyugtatólag nem oldódik meg ez a probléma, a katolikus iskolák kápolnáiban közösen imádkozzanak a pedagógusok és a gyerekek, hogy a katolikus közoktatást ellehetetlenítő intézkedések ne lépjenek életbe.
Kérdésre válaszolva Veres András elmondta: a számokkal lehet manipulálni, s ez sajnos jellemző az oktatási minisztériumra. Kifejtette: az oktatásban minden gyermek után van egy normatíva, ez körülbelül a gyermekek utáni kötelező összegnek az 55-60 százalékát teszi ki, a maradék 45-40 százalékot pedig a fönntartó adja hozzá, így lesz száz százalék. Miután az egyházi iskolába járó diákok után ezt a kiegészítő támogatást a minisztérium fizeti, az állami költségvetésből fizetik, így lesz egy normatíva, és egy egyházi kiegészítőből a száz százalék. Az állami iskolába járó gyermekek után ez az összeg úgy jut el, hogy az állami költségvetésből, a magyar adófizető állampolgárok befizetett pénzéből adja a normatívát a magyar állam, a helyi önkormányzat pedig a helyben lakó állampolgárok adójából, és más bevételekből fedezi, amit a magyar állampolgárok fizetnek. Az egyház viszont nem szed adót, így nem jut pluszjövedelemhez. Az egyházi iskolába járó gyermekek szülei is magyar állampolgárok, adót fizetnek, tehát pusztán arról van szó, hogy két irányba megy az adónak a juttatása, az egyházi, illetve az állami iskolába. Ez biztosítaná a jogegyenlőséget. Az esélyegyenlőség akkor valósul meg, ha nem lesz különbség. Pillanatnyilag a katolikus iskolák kárára van egyenlőtlenség, és ezt 2003-mal kapcsolatban a kormánypártok is elismerték. Ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy más normatíva jár egy óvodának, más egy általános vagy középiskolának. Ezért abszurd, amikor a minisztérium elosztja az összeget a létszámmal, ugyanis a különböző iskolatípusok más és más feladatokat látnak el.
A püspök sajnálattal szólt arról, hogy a kormányzat nem hajlandó az egyházakkal érdemi tárgyalásokat folytatni az ügyben, s ennek bizonyára okai vannak, valószínűleg nem biztosak a hangoztatott véleményükben. Veres András azt is elmondta: eddig nem merült fel, hogy az ügyben megkeressék az államfőt vagy a miniszterelnököt, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor erre is sort kerítenek. Egyúttal megerősítette: ha a kormánypártok keresztülerőltetik ezt a törvényt a parlamenten, a katolikus egyház az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez esetben ugyanis az egyházi iskolákban tanító pedagógusok, az oda járó gyerekek és szüleik másodrendű állampolgárrá degradálódnak. Õk nem akarnak előnyöket, csupán az egyenlő finanszírozásért küzdenek – mondta végül a püspöki kar titkára. MK
Kapcsolódó cikkeink: MK 2004. 11.08,2004.11.02.,2004.10.21