…Veres András püspököt a Brenner János-emlékévről

Nézőpont – 2007. december 20., csütörtök | 11:57

Veres András szombathelyi megyéspüspök december 15-én ünnepi szentmisével zárta le a Brenner János vértanú pap halálának 50. évfordulóját ünneplő emlékévet a Szombathelyi Egyházmegyében. Ennek kapcsán beszélgettünk a püspökkel.

– A napokban emlékeztünk Brenner János halálának 50. évfordulójára. A Szombathelyi Egyházmegye egy éve készül erre az eseményre. Sikerült az esztendő során Brenner János példáját és áldozatát a középpontba helyezni?
– A vártnál is jobban sikerült. Nagy érdeklődés mutatkozott egyrészt az egyházmegyén belül, másrészt az egyházmegye és a nemzet határain túl is, hiszen Ausztriából, Németországból is sokan kérték, hogy küldjünk könyveket, képeket, információt, vagy tartsunk előadást Brenner Jánosról. Úgy tűnik, valóban sokan felfigyeltek erre az életsorsra, amely sokak számára korábban ismeretlen volt – még az egyházmegyében is –, hiszen a kommunista rendszer azt gondolta, hogy ha valamit „agyonhallgatnak”, akkor az nem is létezik. Istennek hála, nem így történt, bár sokakban csak most tudatosul, hogy „ja erről beszéltek akkoriban suttogva!”, és most nagy örömmel állapítják meg, hogy ilyen bátor, hősies papja volt az egyházmegyének.

– A jubileumra való felkészülés számos gazdag programja mellett sikerült-e lelkileg is közelebb hozni az emberekhez Brenner János példáját?
– Nagyon remélem, hogy a kettő együtt haladt. Az év folyamán számtalan programot szerveztünk az egyházmegyében kis hittanos gyerekek, fiatalok, felnőttek, családok és idősek számára egyaránt. Egyrészt helyi plébániai szinten, ahol négy tematikus vasárnapot tartottunk. Ezeken a vasárnapokon, különböző aspektusokból megvilágítva, elmélkedtünk Brenner János életéről, hivatásáról és haláláról. Igyekeztünk őt követendő keresztény példaként a hívek elé állítani. Másrészt Rábakethelyen, vértanúságának helyszínén is voltak zarándoklatok és találkozók. Az egyházmegyei hittanversenyen, és más ifjúsági programokon is úgy próbáltuk az ő életpéldáját a fiatalok elé állítani, hogy azt saját életük alakításában is követhetőnek érezzék. Minden egyházi iskolánkban előadták a Brenner Jánosról készült színdarabot, amelynek nagy sikere volt. Reméljük, hogy nemcsak a szereplő gyerekek, hanem a nézők is gazdagodtak belőle lelkileg!

– Hol tart most a boldoggáavatási eljárás?
– Még csak egyházmegyei szinten vagyunk. Az emlékévet lezáró szentmisében Gyürki László, a boldoggáavatás posztulátora átadta az egyházmegyei vizsgálat teljes dokumentációját. Amint elkészül a szöveg olasz fordítása, a teljes dokumentációt eljuttatjuk a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának.

– Brenner János, illetve a hozzá hasonló XX. századi vértanúk és hitvallók példája segíthet-e hivatásokat ébreszteni a mai fiatalokban?
– Nagyon szeretném. Minden egyes alkalommal, amikor a Brenner János-év kapcsán miséztem és prédikáltam, igyekeztem a fiúkat külön is megszólítani. Lehet, hogy valakire éppen az lesz hatással, hogy ezt a 26 éves korban megszakadt életpályát valakinek folytatni kellene. A mai fiatalok vágyakoznak arra, hogy áldozatvállalás által szép célokat valósítsanak meg. Sokan elmarasztalóan ítélik meg a fiatalokat, nekem azonban az a személyes tapasztalatom, hogy nagyon sok értéket kereső, és az értékeket őszintén követni akaró fiatal van. Õket kellene megszólítanunk és valamiképpen segítenünk abban, hogy átélhessék ennek a hivatásnak szépségét. A mai világ nem nagyon kedvez a hivatás kialakulásának és még kevésbé a megerősödésének. Mint volt papnevelőnek, sajnos azt kell mondanom, hogy bizony sokszor még a család is inkább lebeszéli az ifjú embert a papi hivatásról, mintsem segítené. A fiataloknak sok külső körülménnyel kell megküzdeni, ha a papi hivatást akarják választani. De az ilyen példa, mint Brenner Jánosé, segítheti őket abban, hogy bátran válaszoljanak az isteni hívásra.

Török Viktória/Magyar Kurír