…Veres András püspököt a költségvetés elfogadásáról

– Hogyan fogadta a Katolikus Egyház a költségvetés elfogadásának hírét?
– Az utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy a kormány visszavonja a jövő évi költségvetési törvény azon súlyosan diszkriminatív pontjait, amelyeket egyházi iskolák és egyházi szociális intézmények vonatkozásában terjesztett a parlament elé. Sajnos ebben hiába reménykedtünk, hiszen már látjuk a szavazás végeredményét: bár az iskolák esetében kisebb módosítások történtek a tavalyi évhez képest (tavaly úgy terjesztették a parlament elé a költségvetési törvénytervezetet, hogy 2005-ben nem kaptuk meg a bejáró normatívát, nem kaptuk meg a kistelepülési támogatásokat illetve a társulási normatívákat, s a most elfogadott költségvetésben ezek közül kettőt visszahelyeztek: a bejáró és a kistelepülési támogatást), viszont változatlanul súlyos pénzbeli elvonások és diszkriminatív megkülönböztetést kell elszenvedniük az egyházi oktatási intézményeknek. Ugyanis a többcélú kistérségi társuláshoz változatlanul nem juthatunk hozzá, pedig ott jelentős összegekről van szó: a bejáró gyermekek esetén egy 65 000 Ft-os összegről, és hogyha az iskolabusszal járnak be ezek a gyermekek, akkor még további 65 000 Ft, tehát összesen 130 000 Ft gyermekenként. Súlyosan diszkriminatívnak érezzük azt is, hogy az egyházi kiegészítő támogatás összegét nagyon alacsonyan állapították meg, hiszen a tényleges adat már 2004-ben 156 399 Ft volt fejenként. Jövőre ez az összeg 128 970 Ft lesz, tehát még a 2004. évhez képest is gyakorlatilag 30 000 kevesebb jut erre a célra. Furcsállva láttuk, hogy a kormány egyforintos emelkedést ebben szeretett volna kezdeményezni, tehát 128 970-ről 128 971-ra emelték volna ezt az összeget, de a parlament nem fogadta el. Ezen a „nagyvonalúságon” csak mosolyoghatunk, de nem értjük.

Változatlanul problémát jelent, hogy bármennyire kértük, a törvényből egyszerűen kivették azt, hogy az egyházi intézményben dolgozóknak is ugyanaz a közalkalmazotti bérezés jár, mint az állami közalkalmazottaknak. Ezzel már tavaly is próbálkoztak, feltételezhetően azért, hogy ezután ne is követelhessük azt a támogatást, amit az állam a közalkalmazotti bérkiegészítésre ad, amiből a béremeléseket lehet finanszírozni. Már 2005-ben is a közalkalmazotti béremelésre az állami iskolák kaptak egy 8,4 milliárdos nagyságrendű támogatást, később egy 3 milliárdos kiegészítést. Ebből az egyházi intézmények nem részesülhettek, és ez súlyosan diszkriminatív.

Szociális intézményeinkkel kapcsolatban csak nagyon minimális változás történt, ezek az intézmények gyakorlatilag ugyanabban a helyzetben vannak, mint oktatási intézményeink: a normatívákat lényegesen csökkentették, és az állami intézmények esetében az elvonást úgynevezett többcélú kistérségi társulások támogatásával ellensúlyozták– ebből az egyházi intézmények nem kaptak. Ugyanakkor az egyházi kiegészítő támogatást itt is lényegesen csökkentették: idén 44,9% volt, jövőre 39,6%.

A költségvetés elfogadása az egyházi oktatási intézményeknél mintegy 4-5 milliárdos kiesést jelent, a pontos számításokat még ezután fogjuk elvégezni. A szociális intézmények esetében pedig azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjjal rendelkező idős embernek havonta 18 000 forinttal többet kell fizetni, hiszen az egyházi szociális intézményekben gondozottak lényegesen kevesebbet kapnak az állami költségvetésből, mint korábban.

– Tehát tulajdonképpen csak néhányat fogadott el a kormány azokból a követelésekből, amelyeket a költségvetés megszavazása előtt fogalmaztak meg az egyházak.
– Két dologban tettek engedményt, amely esetekben ebben az esztendőben elvonást hajtottak végre: a bejáró normatíva és a kistelepülési támogatás, de másban sajnos nem változtattak.

– Milyen lépéseket terveznek?
– Még egyeztetünk a következő lépésről. Miként elhangzott a demonstráción is: kézenfekvő, hogy mind az alkotmánybíróságot, mind nemzetközi emberi jogi szervezeteket ebben az ügyben szükségesnek látszik megkeresni.

– A kiskunfélegyházi iskolában történtek ügyében vizsgálatot indít az oktatási miniszter. Mit tenne hozzá az esethez?
– Már a televízióban is elmondtam: úgy gondolom, az igazgató asszony ezzel kapcsolatban egyértelmű információt adott, a sajtó próbálja meg ezt másképpen beállítani. Õ elmondta, hogy mivel a demonstráció napján szaktanár-helyettesítésről nem tudtak gondoskodni az ott maradt gyermekek számára, egy úgynevezett feladatlapot osztottak ki a különböző tantárgyakból, a gyermekek szakszerű foglalkoztatása végett. Nem osztályzási célból íratták ezeket, hanem azért, hogy a gyerekek úgy töltsék el az órát, hogy az ne pusztán játékkal teljen. Az egyik kérdés például az volt irodalomból, hogy a diák milyen könyvet olvasott mostanában, és miért tetszett neki az a könyv.

MK