Veszélyben egy IV. századi kolostor Törökországban

A 397-ben alapított kolostor körül jogi vita alakult ki: Aktas szír ortodox püspököt azzal vádolták meg, hogy kisajátított egy állami tulajdonú erdőrészt. A kérdéses terület valójában évszázadok óta a kolostor tulajdona, és jelenleg parlagon hagyják. A német főpásztorok aggódnak a sorozatos támadások és ellenséges megnyilvánulások miatt, amelyek a szír ortodox keresztények ellen  irányulnak Délkelet-Törökországban. Az egyházi vezetők arra kérik a török kormányt, hogy tegyen meg mindent a vallásszabadság biztosításáért; akadályozza meg, hogy tovább rombolják a keresztények szent helyeit. Törökországnak az az érdeke, hogy megőrizze vallási sokszínűségét és gazdag kulturális hagyományait – írja a Vatikáni Rádió.

*

A térségben valaha 80 kolostor állt és 150 püspök tevékenykedett. A kolostorok közül ma három működik: a 396-ban épített Mor Gabriel vagy másik nevén Deyr-Ul-Umur; Mor Yakub és a 493-ban épült Deyr-Ul-Zafaran. A kolostorokban felbecsülhetetlen értékű korai keresztény dokumentumokat őriznek.

Törökországban a kilencvenes évekig 20–40 ezer szír ortodox keresztény élt, jó részük Mardin tartományban, az egykori Felső-Mezopotámiában. A helyi egyház eredete a korai kereszténységig, a IV–VI. századig nyúlik vissza. Ebben az időben Kelet-Törökországban két nagy keresztény közösség jött létre: az egyik az örmény (ők már a IV. században államvallássá tették a kereszténységet, s a Bibliát 410-ben lefordították örmény nyelvre); a másik keresztény közösség a szír ortodox, amelynek tagjai az arámi nyelvet beszélték.

Magyar Kurír