Veszprémi érseki pincészet: a Szentkocsma és hat holdja

Látogatás Veszprémben és Mindszentkállán

2012. november 9. péntek 11:38

Az idén kevés, de magasabb minőségű volt a termés, a szárazság rányomta a bélyegét az évre. A minőség nagyon jó. Húsz fok felett volt a cukorfok, nem kellett belenyúlni, úgy van, ahogy megtermett – mondja Varga Ferenc, a veszprémi érseki pincészet vezetője a püspökség pincéjében. Szüret után vagyunk, azért érkeztünk, hogy megnézzük, miként is működik a veszprémi érsekség pincészete, hiszen Pannonhalma mellett ez a másik egyházmegye, amely saját szőlőből készíti borait.

Miközben sorban kóstoljuk a tavalyi borokat, az olaszrizlinget, kékfrankost és a muskotályt, Varga Ferenc elmondja: a pince 75 méter hosszú, és végighúzódik az egész érseki palota alatt. A hátsó részét viszont nem használják, mivel nincs annyi bor, így tönkrementek a hordók is, nem került beléjük bor évekig, és kiszáradtak.

A bor nagy részét palackozzák: itt, az érsekségen van Varga Ferenc irodája, ahol ő maga címkézi fel az összes palackot. Ez az ő birodalma, ahova az érsek is be szokta vinni a vendégeit, hogy megkínálja őket egy üveg borral. Miközben a kis helységet csodáljuk, a pincészet életéről faggatjuk Vargát. Kérdésünkre kiderül: sok pap misézik érseki borral, de nem mindenki: a Balaton-felvidéken sok plébániának van saját pincéje, sok plébánost ellátnak a hívek. Viszont a Székesfehérvári Egyházmegye is innen szerzi be a misebort, néha Szombathely is vesz, a pesti ferencesek pedig állandó megrendelők.

Misézik-e valaki vörösborral? A pincészet vezetője azt válaszolja: nem jellemző, de tud olyan papot, aki erre rendezkedett be, például a herendi plébános gyakran visz vörösbort, „végülis az igazi az lenne, csak mindent összefog, úgyhogy nem praktikus”. Hozzáteszi: mindig szívesen mennek dolgozni az emberek ahhoz a plébánoshoz, aki miseborral kínálja a munkásokat, mert tudják, hogy az igazi bor, nem manipulált.

-A tavaly előtti év mondjuk kritikus volt, mert ilyenkor már nem volt borunk. Nem szeretem, amikor sürgetni kell a bort az éréssel, nem jó, ha karácsonykor már újbort kell adni. Kell idő az éréshez. Fő cél a misebor, a feleslegből bárki vehet. Sok visszatérő kuncsaft van – vázolja Varga Ferenc. A püspökség egyébként foglalkozott borkiméréssel is, Veszprémben az úgynevezett „Pirosházban”  mérték a borát, ami a háború előtt kormányzósági épület volt, az államosítások után meg Megyei Könyvtár. Miután ez a lehetőség megszűnt, a borkimérés lekerült a Méhes utcába, a szeminárium kertjébe.

Tekintse meg a pincészetről készült képgalériánkat!

-Szentkocsmának hívták, meg mondták, hogy megyünk a papokhoz. Képzeljünk el egy lépcsőházat, ahol háromdecis üvegekbe töltik a bort, és ki kellett menni az utcára meginni. Amikor a várban megszűnt a szeminárium, akkor ezt a kertet, ami a kispapok pihenőhelye volt, kér domonkos nővér vette át és művelte meg, ők látták el a érsekséget zöldséggel, és még a piacra is termeltek. Disznó, kacsa, tyúk, tojás, minden volt, ott volt a borkimérés is – mondja Varga.

Az érseki pincéből Mindszentkállára megyünk, ahol almát kell szüretelni. Még köd van, de néha kisüt a nap. Itt az egyházmegye egyik, három hektáros szőlője, a másik Felsőörsön található. Mindszentkálla és környéke 1669 óta a veszprémi káptalan birtoka volt, de hogy volt-e szőlő ott már akkor, az jó kérdés. Az egyik erdőt viszont még a mai napig is Püspökerdőnek hívják a helyiek. Mindszentkálla vulkanikus talajon van, így boraiban a badacsonyi tájjelleg dominál. Ha nem lenne köd, akkor gyönyörködhetnénk a Balaton-felvidék hegyeiben, látnánk Badacsonyt, a Szentgyörgy-hegyet, a Csobáncot.

-Amit magunk meg tudunk csinálni, azért nem kell fizetni. A törköly ki van borogatva, ez a szüret nyoma. Tetszik érezni az illatát? Erjed – mondja Varga, miközben a szőlő szélén sétálunk.

-Valamikor az egész oldal szőlő volt, most parlag az egész. Szemben, ott az a pince Jónásné, egy katonatiszt feleségének a mintaszőlészete volt, most tele van ültetve mandulafával – mutat lefelé a völgybe az ujjával a szakember.

-A teraszos részeken fiatal koromban főleg furmintot termeltek, most is vélem érezni a furmint illatát. Egészen fent a hegyoldalba, magasan, oda puttonyba hordták fel a trágyát, és a szőlőt is onnan kellett fel, illetve le hordani.  Azt benőtte az erdő, egy része meg újra van telepítve – meséli a pincészet vezetője. – Úgy kerültem ide, hogy a szőlőben kezdtem dolgozni Mindszentkállán, ott is születtem. Az akkori gazdasági vezető, Csontos úr 1960-ban behozott engem Veszprémbe. Hatan voltunk a szőlőben fiatalok, és engem ajánlott vincellér, azóta a püspökségi pincészeten dolgozom. Itt éltem le az életem, és nem is munkahelynek, hanem hivatásnak, küldetésnek tartottam mindig.

A birtok több részből állt össze, az egyiket Rosonföld-, a másikat Mosoni-, a harmadikat Nagy-szőlőnek hívták, gyaníthatóan a tulajdonosok neve után. Varga Ferenc elmeséli: az államosítás után a főszámvevő leleményességén múlott, hogy a szőlő a püspökségé maradhatott. Pedig háromszor is „kicövekelték” már, hogy fel tudják osztani. A szőlő a hatvanas években létfontosságú volt, a borral lehetett mindent elintézni, sok kaput megnyitott.

Mindegyik szőlőben van egy vincellér, ők tartják rendbe a birtokokat. Csak a szüret igényel több munkást, de harmincan két-két nap alatt végeztek az idén a két szőlőben a szürettel. „A hatvanas-hetvenes években még a kimerülésig ment a szüret, mert tíz katasztrális holdról leszedni a szőlőt… öt préssel, kézi erővel. Most persze már minden gépesítve van, a prés is a daráló is” – emlékezik vissza Varga Ferenc. Viszont most csak hat hektárnyi szőlő van. De ez elég is.

Miközben néhányan az almát szedik, mi lemegyünk a mindszentkállai szőlő pincéjébe. Az épület, ami 1958-59-ben épült át, régen nádtetős volt, ma már cserép van rajta. Valamikor itt lakott a vincellér a családjával, innen jártak le a gyerekek a falu iskolájába. A háború alatt bújtattak itt embereket, papokat is. Most nem lakik itt senki, gazdasági épületként funkcionál.

Amikor elvették az erdőket, az érsekség gazdasági vezetője annyit el tudott érni, hogy április 15-ig engedélyezték a fakitermelést. Ezek a hordók abból a fából készültek, sokfelé akkor csinálták meg a templom tetejét. A veszprémi hordók is részben abból vannak.

Szüret előtt bele kellene forrázni a hordóba, hogy megdagasszák őket, ha egy nyáron nincs benne semmi, akkor kiszáradnak. De ha állna benne a bor egész évben, nem lenne baj a hordóval. Egyébiránt nem is lehet kivinni őket a pincéből, mert akkorák. A pincelejárat lépcsője azért van megfaragva a közepén (úgy néz ki, mintha erősen megkopott volna), hogy a mozdítható hordók hasa kiférjen.

-Gyorsan forrt, pedig sokkal jobb, ha lassan erjed. Minél előbb tele tesszük a hordókat, amint lehet kénezünk– meséli a teendőket Varga. Előkerül a lopó, és megkóstoljuk az idei termést. A borról pedig azt mondja: el van forrva teljesen, kierjedt, de még vad. A forrás nagyon zajos volt, itt-ott kifutott.

-Ha autót vezetek, nem tudok kóstolni. Most a kollégám a sofőr, így én is kóstolhatok. – Varga Ferenc elmondja: nincs értelme több szőlőfajtát termelni, az bonyolítaná a szüretet, egyébként is az olaszrizling a Káli-medence jellegzetes fajtája. Muskotályt pedig csak kuriózumként tartanak, desszertbornak. Viszont az érsek a muskotályt szereti a legjobban.

Varga megjegyzi: Felsőörsön olaszrizling van. Ott jobb volt a termés, mint tavaly, minőség és mennyiség tekintetében is. Az nem vulkanikus talaj, hanem agyagos, megmaradt a nedvesség, jobban kifejlődtek a fürtök, és jobban bírta a szárasságot.

A veszprémi érseki pincészet minden évben lehetőleg egy jubiláló veszprémi püspök arcképét és  ő címerét teszik fel a címkére. De az is előfordult, hogy Szent Erzsébet vagy Szent Pál volt rajta, tavaly pedig a család éve alkalmából a muskotályos címkéjén a szentcsalád volt látható.  Emellett a veszprémi érsekség, az önkormányzat és a veszprémi egyetem közösen alapított egy korábbi püspökről elnevezett kitüntetést, a Volkra Ottó-díjat; ezt az kaphatja meg minden évben, aki a legtöbbet tett a városért – most az ő arcképe van a vörösboron.

Tekintse meg a pincészetről készült képgalériánkat!

Szilvay Gergely/Magyar Kurír
A képek a szerző felvételei.

Kapcsolódó:
Merlot és bikavér: bemutatták az idei piarista borokat

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Címkék: egyházmegyék
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-szabolcsi-nemzeti-zsinat-helyszinen-legfontosabb-az-isten-es-emberszeretet-torvenye
Erdő Péter a szabolcsi nemzeti zsinat helyszínén: A legfontosabb az isten- és emberszeretet törvénye

Több ezer zarándok vett részt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évben rendezett központi ünnepségén Szabolcs községben, az I. László király által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén június 24-én. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás volt.

2017. június 24. szombat
-lelki-orvossa-lettem-hatvanot-eve-szenteltek-pappa-kerenyi-lajos-atyat
„Lelki orvossá lettem” – Hatvanöt éve szentelték pappá Kerényi Lajos atyát

A vasmiséjét ünneplő Kerényi Lajos atyával beszélgettünk.

2017. június 24. szombat