Az alkalom a főiskola kápolnájában szentmisével kezdődött Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök celebrálásával, Bohán Béla SJ (Szeged) és P. Tóth Lajos SJ (Pilisvörösvár), Csordás Gábor (Debrecen), és Ruszki Gábor (Fehérgyarmat) koncelebrálásával.
Mi volt az az ajándék, amit Soubirous-i Bernadetten keresztül adott az Isten a világnak? Mit kér a Szűzanya az Egyház javára? Hogy imádkozzon. Nándor püspökatya ezen a napon éppen ezért az imádság fontosságára hívta fel a figyelmet. Az imádkozás mellett azonban meg kell értenünk Isten ajándékát, szeretetét, hívását. Máriának is meg kellett látnia, érteni, mit kívánt tőle az Úr. Isten ajándékára akkor vagyunk méltók, ha megvan bennünk a befogadás képessége. Ha megszületik Isten hívására a válasz, a SERRA Közösségben például, hogy papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak, akkor ezen összefüggésben kell látni az értelmét: megérteni az Isten ajándékát, és Isten kegyelméből megvalósítani. Az Egyháznak nagy gondja, és nagy ügye a hivatások kérdése. Alapvető dolog, hogy imádkozni kell érte. Kérni kell az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásba. Az imádkozás mellett azonban az is nagyon fontos – hívta fel püspökatya a figyelmet –, hogy az ügyet, amelyre a meghívást kapja az ember, a magáévá tegye, s önzetlenül, alázattal, áldozatos lélekkel megvalósítsa.
A szentmisét követő Tanács-ülésen Hugyecz János, a szeminárium prefektusa elmondta, hogy az Egri Főegyházmegyében 2007 óta imádkoznak papokért, s ennek hatására megháromszorozott a papi hivatások száma.
Ruszki Gábor nemzeti SERRA-káplán pedig felhívta a figyelmet, hogy a kereszténységünk a Jézusnak adott válaszunk. Pap nélkül pedig a kereszténység csak tapogatózás a sötétben.
A kispapság helyzetéről Reznek Ádám diakónus tartott előadást. Elmondta, hogy a papképzés és a papság helyzete mindig egy tükröt tart a kereszténység elé, hogyan is éli meg a kereszténység a keresztényi mivoltát, hogyan éli meg a kereszténységéből kifolyólag, hogy ez egy közösség, még pedig egy missziós közösség. Ha egy keresztény közösség kevésbé, vagy részlegesen éli meg e missziós hivatását, a misszió továbbélése a papnevelésben is meg fog látszani. A papok és a hívek egymás kezét fogva haladnak a krisztusi úton, csak más-más kapott feladatot ellátva. Korántsem látja reménytelennek a jelenlegi helyzetet. A mai világban, ha hiteles, következetes és életteli tanúságtételt tudunk nyújtani, sokkal többet fog jelenteni, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt. Ha egy fiatal ezt tanulja meg, s ezt látja, a papságát is úgy fogja megélni. A pokol kapui sem vesznek erőt azon az Egyházon, amelyben összegyűjtött, és az örök életre meghívott minket a mindenható Isten. Ha tanúságot teszünk, az aktuális magyar egyház nem tűnik el – üzeni. Ha a tükör kerete erős és díszes, fel fognak rá figyelni az emberek, és egyre többen állnak majd a tükör elé, s látják meg magukat az emberek úgy, ahogy Isten tekint rájuk.
Szentatyánk, Ferenc pápa is azt mondja: „Mindannyian véssük jól emlékezetünkbe: Jézus evangéliumát nem lehet hirdetni anélkül, hogy az életben konkrét tanúságot ne tennénk róla.” – tájékoztatta szerkesztőségünket Kádár Brigitta (MAKÚSZ – Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye, SERRA Magyarország).
Magyar Kurír