Világháborús bomba – 2006. november 14.

Hazai – 2006. november 14., kedd | 0:07

Rajtuk járunk, mert felmérhetetlen, mennyi van még a földben. Árokásáskor és alapozáskor állandóan beléjük botlunk, s jó, ha nem robbannak fel. Ilyenkor ki kell üríteni a környéket, és jönnek tűzszerészek, akik hatástalanítják. Nem gyerekjáték.

A bűneink is ilyen bombák. Egy részük rögtön robban, a többi időzítve, de mindenképpen kárt okozva mások lelkében. Sőt, még a mérges gőzök is ott maradnak a lélek légkörében. Vannak olyan bűnök is, amelyek csak úgy robbannak fel mások lelkében, amikor bizonyos körülmények közé kerülnek. Pl. egy rossz példa nem akkor okoz kárt, amikor erős az ember, hanem amikor el van gyengülve, pl. inog a hite, vagy bűnre csábítják. S ha nem akar megtérni az illető, akkor azt mondja, hogy parancsra cselekedett.

A bomba nem bomlik le, pedig a létrehozójának teste már felbomlott.

Ilyen szövevényben egyedül csak Jézus tud rendet teremteni. Jó lenne, ha robbantás helyett szelíd és kitartó imával és töretlen jótettekkel alakítanánk a világot. Nem mindegy, mi marad utánunk – mások lelkében is.

Sánta János