Világszerte tiltakoznak a Mohamed-karikatúrák miatt

Kitekintő – 2006. február 4., szombat | 8:37

„A vélemény szabad, de tiszteletben kell tartani a hívők legmélyebb és legbelsőbb meggyőződését.”

Tovább tart a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák által kiváltott vita. Az egyik oldalon az iszlám világ heves tiltakozása, amely a legdurvább formában Indonéziában mutatkozott meg, ahol a feldühödött muzulmánok megrohanták a dán nagykövetséget. Katarban egy szunnita sejk a harag nemzetközi napját hirdette meg.

Az izraeli rendőrség a tiltakozástól tartva a pénteki ima után lezárta az Al Aksza-mecsethez vezető utat. Százezrek tiltakoztak Iránban, százak vonultak az utcákra az iraki Bászrában és Fallúdzsában, a pakisztáni és a bangladesi főbárosban. A másik oldalon egy spanyol és két olasz lap újra megjelentette a vitatott karikatúrákat. A nyugati világban sokan a sajtószabadság elvére hivatkoznak.

A kiéleződő konfliktus láttán a katolikus egyház több képviselője mutatott rá a sajtószabadság határaira. „A vélemény szabad, de azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják a hívők legmélyebb és legbelsőbb meggyőződését" – kommentálták a helyzetet a francia püspökök.

Hasonlóan nyilatkozott Achille Silvestrini vatikáni bíboros is egy újságnak. A Vatikáni Rádió Aldo Giordanót, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) főtitkárát kérdezte: Tényleg létezik-e a jog, hogy Istent kikarikírozzuk – ahogy azt például a „France Soir” című lap megkövetelte magának?

A főtitkár elmondta: „A szatírák közt is van különbség. Egy vulgáris és tiszteletlen szatíra, amely megbánt másokat, elfogadhatatlan. Ha valaki a szüleimet figurázná ki hasonló módon, arra is reagálnék. Minket katolikusokat egyszerűen elszomorít a szatírának az a fajtája, amely más vallások ellen irányul. Ezzel szemben minden további nélkül elfogadható a karikatúra, ha intelligensen átgondolják, ha vidám és nem sérti a másik embert. Ez érzékenység kérdése. Amellett attól is függ, kihez szól a karikatúra. És természetesen óriási különbség, hogy egy vallás képviselőit tűzöm tollhegyre, papokat vagy imámokat, vagy egy vallás alapjait érintem.”

S mivel magyarázható, hogy a keresztény szimbólumok kifigurázása nem talál hasonlóan heves tiltakozásra? „Mi olyan Istenben hiszünk, aki emberré lett. Ezáltal Krisztus kiszolgáltatta magát a világnak, kitette magát a személyét is érő támadásoknak. Tudatosan felvállalta kortársai gúnyolódását is. Minket keresztényeket is elszomorít, ha valaki gúnyt űz a vallásunkból. De együtt tudunk élni vele, mert Jézus maga is végigment a keresztúton, ezzel kiszolgáltatva magát az elképzelhető legnagyobb megaláztatásnak” – válaszolt Aldo Giordano a Vatikáni Rádió kérdésére.

RV/MR/MK

Kép: www.ccee.ch