Virágvasárnap Veszprémben oltárszenteléssel

Az ezeréves bazilika egy évszázada épített, már megkopott, a II. világháborúban sérüléseket szenvedett főoltárát Nagy Károly kanonok, a székesegyház plébánosa szervezésében a hívek adományaival és jóakaratú külföldi mecénások segítségével sikerült felújítani, eredeti szépségében visszaállítani. Ugyancsak megszépült az oltár mellett két oldalon a szentélyben a püspöki és a kanonoki stallum (díszes ülés), valamint a baloldali Nagyboldogasszony-mellékoltár és a keresztelőkút is.

A virágvasárnapi szertartás ezért az idén a bazilika előtti Szentháromság téren, a ferences kolostor előtt álló keresztnél a szabadtéri barkaszentelés után Márfi Gyula érsek áldásával folytatódott a székesegyházban. A főpásztor felszentelte a megújult templomi berendezéseket.

Szentbeszédében a főpásztor a passióban hallott „Éli, Éli, lámmá szábáktáni?” gondolatához kapcsolódva elmélkedett. Azzal, hogy Jézus ajkára vette e szavakat, bizonyára ki akarta fejezni, hogy a zsoltárban megjövendöltek általa válnak valóra. Az érsek kiemelte a szenvedéstörténetből a keresztrefeszítés kegyetlenségét. Jézus agóniájában is eljut arra a pontra, amikor már ki tudja mondani: „Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!” Vagy a Szent János evangéliumában olvasható utolsó leheletével: „Beteljesedett”. Azaz, beteljesedett földi küldetése, beteljesedett a Mennyei Atya akarata! Jézus kínhalála, szenvedése arra buzdít minket is, hogy tudjunk vállalni másokért szenvedést, s tudjunk részt venni zúgolódás, vádaskodás nélkül Krisztus szenvedésében – zárta gondolatait az érsek.

Toldi Éva/Magyar Kurír

(lt)