Virágvasárnapi emlékezés Veszprémben

Virágvasárnap a veszprémi Szent Mihály-székesegyházban Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezve Márfi Gyula érsek megáldotta a Mária-oltár előtti asztalon elhelyezett barkát, miközben felidézte a pálmaágakat, virágokat lengető, ruháikat a szamárháton érkező Krisztus elé terítő boldog emberek ünneplő köszöntését. A rossz időjárásra tekintettel a hagyományos körmenetet a templomban tartották meg, majd a szentmise kezdetén a Szent Mihály-kórus Zsilinszky Cecília karnagy vezetésével előadta a Szent Lukács evangéliuma szerinti passiót a kispapok és diakónusok közreműködésével.

Virágvasárnapot a szenvedés vasárnapjának is hívják, mivel ezzel kezdődik Megváltónk szenvedéstörténete, elfogatása, meghurcoltatása, amely elítéléséhez, és keresztáldozatához vezet – utalt szentbeszédében az ünnep jelentésére a főpásztor. Kell, hogy mi is megtaláljuk a szenvedés értelmét életünkben, hogy megértsük: nem fölösleges a kereszthordozás. Mi, emberek a szenvedést többnyire zúgolódással, értetlenkedéssel fogadjuk, sőt az is elmondható: a szenvedéssel a világ többnyire nem tud mit kezdeni, még sok vallás is így van ezzel. Gautama Sziddhártha, ismertebb nevén Buddha, aki Krisztus előtt körülbelül hatszáz évvel élt, azt tűzte ki céljául, hogy megszabadítsa az emberiséget a szenvedéstől. Tanításának lényege volt, hogy az embernek meg kell szüntetnie életében a vágyakat, az álmokat, az ambíciókat, s ez által érzéketlenné kell válnia szenvedésre.

Kétségtelen, hogy ez egy útja lehet a szenvedéstől való megszabadulásnak – mutatott rá –, de az érzéketlen ember érzéketlen maradna ezáltal az örömre, a boldogságra is,  amelyre Isten teremtett minket. Mai világunk gyakran drogokkal, fájdalomcsillapítókkal próbál megszabadulni a szenvedéstől életében. A drogok is azonban csak ideig –óráig hatnak, és utána kétszer akkora fájdalommal sújtják az embert – hangsúlyozta. Marad tehát a Krisztus által elénk adott megoldás: felvenni a keresztet és vinni, követni Őt abban a hitben, hogy a kereszthordozás a javunkra válik. A kereszt által levezekelhetjük saját bűneinket, általa tökéletesebbekké lehetünk. Tóth Árpád Isten oltó-kése című versét idézte ezzel kapcsolatban: „Tudom és érzem, hogy szeretsz: / Próbáid áldott oltó-kése bennem / Téged szolgál, mert míg szivembe metsz, / Új szépséget teremni sebez engem.”

Az emberek könnyen kimondják a szót egymásnak: Szeretlek! De sajnos, nem mindig eléggé hiteles ez a szó. Mert akiért nem vagyunk hajlandók szenvedést vállalni, keresztet hordozni, s akár meghalni is, ha kell, azt nem szeretjük igazán. Köszönjük meg Krisztusnak a mai napon, hogy saját, értünk hordott keresztjével és feláldozott életével számunkra is megédesítette a keresztet, s megmutatta, hogy a kereszthordozás, szenvedéseink felajánlása az Égbe, Isten országába, a mennyei boldogságra vezethet minket is – zárta elmélkedését az érsek.

Toldi Éva/Magyar Kurír