Vita az Egyesült Államok kongresszusának Jeruzsálemmel kapcsolatos határozatáról

Hazai – 2002. október 15., kedd | 8:56


Washington: Heves vitát váltott ki az USA kongresszusa által megszavazott törvény, amely Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának és kéri nagykövetsége áthelyezését a szent városba. A törvényt Bush elnök fenntartásokkal írta alá, azzal a megjegyzéssel, hogy nem szándékozik megváltoztatni Jeruzsálem státuszát és elmarasztalja a város előjogaiba történő beavatkozást. A washingtoni parlament határozatát elutasította a palesztin hatóság elnöke, Jasszer Arafat, aki szerint a döntés semmibe veszi a palesztinoknak a város keleti részére vonatkozó követeléseit. Egyiptom is rendkívül negatívan fogadta az USA kongresszusa által megszavazott normatívát.
A kérdés kapcsán a szentföldi ferences kusztódia szóvivője, az izraeli származású P. David Jaeger a Vatikáni Rádiónak elmondta: világos, hogy az amerikai parlamenti képviselők kezdeményezését a Bush-kormányzat nem fogadta kedvezően, hiszen az elnök azonnal bejelentette, hogy a kérdésben továbbra is a nemzetközi jogszabályokhoz akar igazodni. Jeruzsálem városának világméretű jelentősége van, ezért tehát az ENSZ javaslataihoz kellene igazodni, amikor annak jogállásáról döntést hoznak. Később a terület szuverenitásáról nyilvánvalóan az izraeli-palesztin egyeztető tárgyalásokon döntöttek és erre 1993-ban mindkét fél elkötelezte magát.
Mint ismeretes, a Szentszék álláspontja, miszerint Jeruzsálem számára nemzetközileg biztosított státuszt kell adni, tökéletesen összhangban áll az ENSZ-közgyűlés elveivel. Nagy megelégedésre ad okot az a tény, hogy az ENSZ-közgyűlés 1997-ben megerősítette ezt az álláspontot és ebben fontos szerepet játszott a volt szentszéki ENSZ-megfigyelő, nemrég a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnökévé kinevezett Renato Martino érsek rendkívül hozzáértő diplomáciai munkája.
P. David Jaeger végül a szenthelyek megközelítésének problémáját érintette az interjúban. Hangsúlyozta: a háború miatt a szenthelyek látogatása jelenleg közel sem egyszerű. A nemzetközi álláspont a következő: mivel a szenthelyek sorsa az emberiség nagy részének közös ügye, elfogadhatatlan, hogy a kérdésben egyedül döntsön egyik vagy a másik nemzet. Szükséges, hogy ezt a felelősséget és az ellenőrzés feladatát a nemzetközi közösség vállalja fel. VR/MK