
A témához kötődően Samir Khalil Samir, jezsuita szerzetes, bejrúti iszlámszakértő tanár a következőket írja cikkében, amelyet az AsiaNews hírügynökség jelentetett meg január 16-án: XVI. Benedek pápa sokat vitatott regensburgi előadása valójában hatékony modellt mutatott az iszlám-keresztény párbeszédre, amelynek kulcskifejezései az erőszak elutasítása, az igazság szeretete, a helyes értelmezés és a küldetés. Ez az egyedüli útja annak, hogy túllépjünk azon a banális látszattolerancián, amelyet sok muzulmán és a katolikus egyház egy része hirdet.
A pápa regensburgi előadását sok keresztény és muzulmán elhibázottnak, olyan beszédnek tekintette, amit gyorsan el kell felejteni, ha el akarjuk kerülni a vallások háborúját. Ezzel szemben a pápa kiegyensúlyozottan és bátran felvázolta a keresztények és muzulmánok közötti valódi párbeszéd alapjait, s ezáltal sok muzulmán reformer hangadójává vált. De valójában mit is mondott a Szentatya? Figyelmeztetett arra a veszélyre, hogyha a muzulmánok száműzik az értelmet vallásukból, akkor az iszlám hit pusztán az Istennek való alávetettséggé válik, amely akár erőszakba is torkollhat, „Isten nevében", vagy „Isten védelmében".
Nagyon fontos, hogy a Korán szövegét a mai történelmi környezetnek megfelelően értelmezzük – mondja a pápa, és ezt állítják a muzulmán reformerek is. XVI. Benedek pápának az iszlám iránti szeretete nyilvánult meg az építő kritikában Regensburgban és a mecsetbeli látogatás alkalmával Törökországban egyaránt – olvassuk Samir Khalil Samir jezsuita, bejrúti iszlámszakértő cikkében.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Kép: www.asianews.it