
– Előadásában az emberiség drámájáról, a mérhetetlen tudományos, technológiai fejlődés és a megtorpant erkölcsi fejlődés közötti szakadék okozta veszélyekről is beszélt. Véleménye szerint hogyan járulhat hozzá az Egyház az ethosz megszilárdításához a jelenkori társadalomban?
– Az erkölcsi alap a Tízparancsolat, illetve az, hogy az európai kultúra hogyan fogadja el, hogy a világ fejlődésében ez kulcsszerepet játszott. Az európai alkotmány preambulumából hiányzik a hagyomány, hiányoznak a gyökerek. Tudomásul kell venni azt a latin mondást, amit latintanárom oly sokszor ismételt – „sine praeteritis futura nulla”, vagyis: múlt nélkül nincs jövő. Nem lehet homokra építeni a várat. Nem lehet letagadni a múltat, és főleg nem lehet megtagadni a múlt érdemeit, sikereit. Ugyanez érvényes a magyarságra. Előadásomban is hangsúlyoztam: Magyarország rengeteget adott szellemi tőkéjéből a világnak. Erre büszkének kell lenni, ez nevelhet egy egészséges nemzeti öntudatot, amelyre szükségünk van. De ugyanerre van szüksége az egész emberiségnek, vagy éppen Európa 450 millió lakosának. Legyünk büszkék hagyományunkra, amely a keresztény kultúrán keresztül nekünk megadatott.
– Gondolatmenetében felvetette a kérdést: Merre tovább, XXI. századi Magyarország? Ezt kiegészíteném azzal: Merre tovább, keresztény Magyarország? Ön szerint milyen választ és indíttatást adhat az Egyház?
– Az Egyháznak a feladatát kell végeznie. Mert – véleményem szerint – nem végzi el úgy, ahogy kellene. Szükség van a négy nagy vallás aktív működésére, mert ez erkölcsi alapot ad. Nem kell mindenkinek vallásosnak lennie, de az erkölcsiségnek érvényesülnie kell a társadalomban, mert ha nem érvényesül, akkor pénzügyileg is összeomlik a világ; itt a bizonyíték. Nem kell vallásosnak lenni, de bizonyos erkölcsi normákat be kell tartani; és ez egyformán érvényes mindenkire. Ezt tanítani, oktatni kell. Az államnak feladata lenne erre lehetőséget adni; az egyházaknak pedig feladatuk lenne ezt tanítani. Persze az egyházak is nehéz anyagi körülmények között élnek, rengeteg negatív hatás éri őket; ezt meg kell oldani, a civil társadalomnak ennek érdekében cselekednie kell. Ehhez pedig összefogásra és szeretetre van szükség. A szeretet a legfontosabb emberi tulajdonság. Assisi Szent Ferencnek gyönyörű gondolatát felidézve: a szeretet az az emberi tulajdonság, melyből minél többet adunk, annál több marad meg belőle. Ezt biológiailag is, tudományosan is igazolni tudom.
(A családpasztorációs papi találkozóról szóló beszámolónkat itt olvashatják.)
Gátas Judit/Magyar Kurír