Vízkeresztkor püspököket szentelt a pápa

Vatikán: Január 6-án, amely az idei évben éppen vasárnapra esett, mindenütt vízkereszt ünnepének liturgiáját végezte a katolikus egyház. Az ünnep Rómában immár hagyományosan a püspökszentelés pápai szertartásához kapcsolódik. Az idei szertartás reggel kilenc órakor kezdődött a vatikáni bazilikában. Az igeliturgiát követően Giovanni Battista Re bíboros, érsek, a püspöki kongregáció prefektusa a következő szavakkal fordult a pápához: „Szentatya, az Anyaszentegyház kéri, hogy ezeket a papokat szenteljék püspökké”, majd felsorolta a tíz szentelendő nevét, akik közül öt olasz, három kongói, egy Fülöp-szigeteki és egy portugál származású.

A pápa homíliája

„A világosság témája uralja karácsony és vízkereszt ünnepét, amelyet a régiek — Keleten még a mai napig is — a világosság egyetlen nagy ünnepévé kapcsoltak össze” — kezdte beszédét II. János Pál pápa. „A szentséges éj lenyűgöző légkörében megjelent a fény, megszületett Krisztus: a népek világossága. Õ a magasságból fölkelő Nap. János evangélista írja: „Az igazi világosság, mely minden embert megvilágosít, a világba jött.” Eljött a világba, hogy a gonosz sötétségét eloszlassa és a világot az isteni szeretet ragyogásával elárassza.
„Deus lux est — Isten a világosság” — emlékeztet a továbbiakban az evangélista, aki ezzel nem egy gnosztikus elméletet akar összefoglalni, hanem a Jézustól kapott üzenetre utal. János a Mester ajkáról elhangzott szavakat idézi: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.” Isten Fia, amikor testté lett, mint világosság jelent meg — mondotta a szentatya. Nemcsak külsőleg, a világtörténelemben, hanem az ember bensejében, személyes történelmében. Az emberi szabadság teljes tiszteletben tartásával, Krisztus „Lux mundi — a világ világossága” lett. „Világosság, amely a sötétségben világít.”
A pápa kifejtette: ma, vízkereszt, vagyis epifánia ünnepén, amely megnyilvánulást jelent, tér vissza a világosság témája. A Messiás, aki Betlehemben a környező vidék egyszerű pásztorainak jelent meg, továbbra is minden időkben, minden helyen a népek világosságaként nyilvánul meg. A napkeleti bölcsek számára — akik a zsidók újszülött királyát keresik, hogy hódoljanak neki — a világosság ragyogó égi csillagának formáját ölti, amelyre tekintetüket szegezik, hogy az Jeruzsálemig vezesse őket. „Milyen lenyűgöző a csillag szimbóluma, amely végigkíséri karácsony és vízkereszt összes jelképeinek sorát! Máig is mély érzéseket kelt, jóllehet miként a szentségek megannyi más jelképét, olykor az a veszély fenyegeti a csillagot is, hogy fogyasztói szellemű használatuk banálissá teszi őket. Mindazonáltal, eredeti összefüggésébe visszahelyezve a betlehemi jászol csillaga a harmadik évezred emberének értelméhez és szívéhez is szól. Beszél a mai szekularizált emberhez, nosztalgiát keltve benne az igazságot kereső, a teljességre vágyódó vándor-ember helyzete iránt. Ki az, aki nem érzi szükségét egy ’csillagnak’, amely földi vándorútja során vezeti?” — tette fel a kérdést a pápa. Érzik ezt az egyének, és a nemzetek is. Az Úr, hogy segítsen az üdvösségre vágyódókon, választott egy népet, hogy az a Föld minden családjának vezércsillaga legyen. Fiának megtestesülésével Isten azután faji és kulturális megkülönböztetés nélkül kiterjesztette választását minden más népre is. Így született meg az emberekből álló egyház, akiket Krisztusban egyesülve az Atya országa felé tartó zarándokútjukon a Szentlélek vezet és akik az üdvösség üzenetét azért kapták, hogy mindenkinek hirdessék azt. „Kedves testvéreim, a mai ünnepi szertartás által az egyház, az egész megváltozott nép pásztorai lesztek. Krisztus hív titeket, hogy evangéliuma hirdetői legyetek” — fordult a pápa az újonnan szentelt püspökökhöz, majd felsorolta a felszentelt püspökök és érsekek neveit, akiket különböző egyházi szolgálatokra rendelnek. A szentatya emlékeztetett rá: „Egy évvel ezelőtt a szentév végén éppen vízkereszt ünnepén adtam át a hívők nagy családjának és az egész emberiségnek a Novo millennio ineunte k. apostoli levelemet, amely Krisztusnak Péterhez és a többiekhez intézett felhívásával kezdődik: ’Duc in altum!’ — Evezz a mélyre!’ Add, ó, Jézus, aki egykor így szóltál tanítványaidhoz: ’Ti vagytok a világ világossága’ —, hogy testvéreink evangéliumi tanúsága felragyogjon korunk emberei előtt. Tedd hatékonnyá küldetésüket, hogy azok, akiket lelkipásztori gondoskodásukra bízol, azok mindig a mennyei Atya dicsőségére váljanak. Testté lett Ige Anyja, hűséges Szűz, őrizd szüntelen oltalmad alatt az új püspököket, hogy az evangélium bátor hirdetői legyenek — hűségesen tükrözzék vissza Krisztus szeretetét, aki a népek világossága és a világ reménysége” — fejezte be ünnepi beszédét a szentatya.

Püspökszentelés

A pápa homíliája után a tíz jelölt a pápa elé lépett, aki megkérdezte őket: „Az apostoloktól rájuk bízott szolgálatot halálig menően betöltik-e, akarják-e az evangéliumot hűségben és állhatatosságban hirdetni, meg akarják-e őrizni a hitet az apostoli kortól kezdve áthagyományozott teljességében, akarják-e Krisztus-teste, az egyház és annak egysége építését, hűségben akarnak-e maradni Péter utódával, atyai szeretettel akarják-e a papok és diakónusok közreműködésével Isten népe lelkipásztori ellátását végezni, a szegények és rászorulók felé irgalommal viseltetnek-e és végül jó pásztorként felkeresik-e az eltévedt bárányokat.”
Az igenlő válaszok és a mindenszentek litániája elimádkozása után következett a püspökszentelés szertartása, melynek elemei: kézföltétel, az evangéliumos könyv föltétele és a szentelő imádság, a krizmával való megkenés és a szentelési jelvények — az evangéliumos könyv, a püspökgyűrű, a mitra és a pásztorbot átadása.

Az újonnan szentelt püspökök

GIUSEPPE PINTO, olasz származású, 2001 december 4-től Mauritánia apostoli nunciusa, CLAUDIO GUGEROTTI, olasz származású, 2001 december 7-től Grúzia, az Örmény Köztársaság és az Azeri Köztársaság (Azerbajdzsán) apostoli nunciusa, ADOLFO TITO YLLANA, 2001 december 13-tól Pápua Új-Guinea apostoli nunciusa, GIOVANNI D’ANIELLO, olasz származású, 2001 december 15-től a Kongói Demokratikus Köztársaságba nevezte ki a pápa, DANIEL MIZONZO, LOUIS PORTELLA, MARLE UTEMBI TAPA, (mindhárman kongóiak), FRANCO AGOSTINELLI olasz származású, AMANDIO JOSÉ TOMÁS, portugál származású, VITTORIO LANZANI olasz származású.

A pápa beszéde az Úrangyala ima előtt

A szentmisét követően a pápa déli 12 órakor megjelent dolgozószobája ablakában és az Úrangyala-imádság előtt rövid beszédet tartott a napsütötte térre érkezett ötvenezer hívőnek.
„Vízkereszt mai ünnepe aláhúzza az egyház egyetemes jellegét és missziós küldetését” — kezdte beszédét a pápa. „A mai napon az egyház ugyanis azért örvend, mert minden népnek megjelent ’az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít’ (Jn 1,9). Máriához hasonlóan az egyház is örül, hogy a betlehemi barlangba minden törzshöz, nemzethez és kultúrához tartozó emberek lépnek, hogy imádják az Isten Fiát. Egyidejűleg azt is észleli, hogy mind jobban ’világossággá’ kell válnia, hogy elterjessze az üdvösség jóhírét az összes nép körében. A missziós küldetés minden hívőnek szól, azzal a hivatással, hogy hirdessék és tanúsítsák a Krisztus megtestesülésében, halálában és feltámadásában beteljesült üdvösség misztériumát.”
Tekintettel az olasz vízkereszt, a Befana gyermekünnep jellegére, a pápa az említett evangelizálás kapcsán a gyermekek idei Missziós Világnapjának témájára emlékeztette őket: „Gyújtsál reménységet” és kötelezd el magad „gyermek-misszionáriusként”, hogy elterjeszd a fényt, különösen ott, ahol a szegénység, a fájdalom és a háború sötétsége uralkodik. Ehhez a missziós küldetéshez különleges módon kapcsolódik a ma felszentelt püspökök hivatása is. A pápa szeretettel köszöntötte őket, megjelent családtagjaikat és azokat is, akik lelkiekben velük egyesültek e jeles alkalommal.
A szentatya azt is megemlítette, hogy „néhány egyház, mint az orosz ortodox egyház és Kelet tiszteletre méltó kopt, etióp, örmény egyháza a mai napon ünnepli Jézus Krisztus születését. Jókívánsággal teli gondolataim hozzájuk szállnak és szüntelen imádságaimról biztosítom őket. A mennyei Istenanya, aki a térdén ringatja az Atya bölcsességét, nyerje el minden keresztény számára a teljes közösség adományát és a világ valamennyi emberének a békét. Közbenjárására, minden jóakaratú embert világosítson meg az Úr karácsonyi titkának elevenítő fénye.” VR/MK