A főpásztor az ökumenikus imahét záró istentiszteletén hangsúlyozta: az ökumenikus mozgalmat a letargia veszélye fenyegeti, s így elveszítheti hitelességét. Az egyik oldalon a visszafogottság és ellenállás jeleit láthatjuk, a máik oldalon pedig rezignáció és megtorpanás jelentkezett. A mai helyzetben nem lehet a régi, megszokott módon működni. A bíboros hiányosságként értékelte, hogy az alapok átgondolására nem tesznek kísérletet. Az alap pedig Krisztus élete és szellemisége, a közös nevező az ökumenikus mozgalomban a krisztusi hitvallás.
A „liberális értelmezés” kritikája
Kasper bíboros arról is szólt, hogy a magát haladónak meghatározó liberális értelmezés a valóságban felforgató. Figyelni kell arra, hogy a Krisztus hit közös alapja ne üresedjen ki ezen értelmezések által. A ma mindent relativizáló társadalomban különösen őrizni kell az alapok tisztaságát.
Az sem helyes, hogy ma az egyház tanítását megpróbálják a korszellemhez igazítani, s ezzel etikai kérdésekben szakadékokat teremtenek a felekezetek között. Ez már ma is sok esetben valóság, s ahhoz vezet, hogy bizonyos esetekben a keresztények nem tudnak közös profetikus hitvallást tenni.
Az ökumené szempontjából Kasper szerint az lenne a megoldás, ha újra visszatérnének a bibliai alapokhoz, ennek alapján a közös keresztség gondolatához. Azt kérte, folytassanak vitát az egyház lényegéről és feladatáról. Ez a téma jelenti ugyanis a legmélyebb ellentétet az egyházak között.
KAP/MK