Egy új dikasztérium létrehozásával, és több mint 200 püspök összehívásával egy szinódusra a témában, az emeritus pápa különös hangsúlyt fektetett az új evangelizáció kérdésére. Számára ez volt az egyik válasz a mai, elvilágiasodó világ problémáira.
XVI. Benedek rögtön megválasztása után nekilátott az új evangelizációnak, melynek alapköveit még II. János Pál tette le. A lengyel pápa 1979. december 8-án egy Krakkóban elmondott beszédében használta először az új evangelizáció kifejezést, mely mára az egyházi szóhasználat bevett fordulatává vált. XVI. Benedek nyolc év alatt az egész egyházra kiterjesztette ezt a tevékenységet, mely nem sokkal korábban még csak az új közösségek és a fiatalok feladata volt.
„Pápasága huszonhét éve alatt II. János Pál háromszáz alkalommal említette az új evangelizációt – írja Jean Philibert atya Az új evangelizáció II. János Páltól XVI. Benedekig című könyvében. – XVI. Benedek azonban csupán nyolc év alatt 232-szer beszélt róla. (...) Ez a szám jól mutatja, hogy a német pápa el akarta mélyíteni azt, amit elődje elindított, és a kezdeményezést az egyetemes egyház valódi küldetésévé tette.”
2010. június 28-án XVI. Benedek új dikasztériumot hozott létre az új evangelizációért, és az új pápai tanács megalapításával – ahogy 2010. szeptember 21-én kiadott, Ubicumque et semper (Mindig és mindenhol) kezdetű motu propriójában leírja – az volt a célja, hogy segítsen az egyháznak reagálni „a hittől való elszakadás egyre elterjedtebb jelenségére” elsősorban „azokban a társadalmakban és kultúrákban, melyeket az Evangélium évszázadok óta átitat”.
XVI. Benedek ez alatt elsősorban „a régi alapítású egyházakat” értette, melyek körében úgy vélte, hogy a missziós szellem megújításra szorul. Az új pápai tanácsot azzal bízta meg, hogy dolgozza ki az új evangelizáció teológiai és pasztorális alapjait, és szorgalmazza a katolikus egyház katekizmusának használatát, mely a volt pápa szavai szerint „a mai ember számára is lényegi és teljes leírást nyújt a hit tartalmára vonatkozóan”.
Ez az új intézmény fontos lépés volt az új evangelizációnak az egyházban való meggyökeresedése szempontjából. Megalapítása annak a meggyőződésnek köszönhető, melyet XVI. Benedek 2009-ben fejtett ki a Kúria előtt: „A vallásokkal folytatott párbeszéddel együtt dialógust kell folytatni azokkal is, akiktől idegen a vallás, akik keresik, bár még nem ismerik Istent.”
Ebből a missziós törekvésből született meg a Pogányok udvara nevű kezdeményezés is, melynek első állomása 2011. februárban Bologna volt, és amely azóta már számos országba ellátogatott, hogy felébressze a párbeszédet hívők és nem hívők között. Hiszen „nem csak távoli földrészek nem keresztény népei várnak ránk, hanem társadalmi és kulturális körzetek is, és főként az emberi szívek, melyek Isten népe missziós tevékenységének igazi címzettjei” – mondta XVI. Benedek Portóban, 2010 májusában.
Ratzinger bíboros még pápasága kezdete előtt, 2000 végétől kezdve szorgalmazott egy új evangelizációt, olyat, amely „képes megszólítani ezt a világot, melyet a klasszikus evangelizációs módszerek nem érnek el többé”. Ennek érdekében XVI. Benedek nagy hangsúlyt helyezett a keresztények hitbeli képzésére.
A német pápa mindig is az értelemre, a rációra támaszkodott, és azt hirdette, hogy az ész és a hit nem kizárja, hanem erősíti egymást. A kettő közötti – XVI. Benedek szemében vitathatatlan – kapcsolat erősítése érdekében hirdette meg a volt pápa a hit évét 2012. október 11-én. Porta Fidei (A hit kapuja) kezdetű apostoli levelében „a pápa azt hangsúlyozta, hogy ez az év a hit terjesztésének új útja, és arra hívta fel a keresztények figyelmét, hogy el kell mélyedjenek Isten Igéjében” – írja Jean Philibert atya.
2012 októberében XVI. Benedek az új evangelizációs szinódussal adott új lendületet a hit terjesztésének. A háromhetes konferencia során a 262 résztvevő püspök 58 javaslatot tett le a témában a pápa asztalára.
„A hit terjesztése elsősorban nem recepteken vagy alkalmazandó eszközökön alapszik – nyilatkozta Pierre-Marie Carré, Montpellier érseke, aki a szinódus különleges titkára volt. – Az evangelizáció egyfajta tudatállapot. Csak aki már befogadta a szívébe az Evangélium tanításait, az képes hitelesen továbbadni azt másoknak is. XVI. Benedek szándéka az, hogy visszavezesse az egyházat a hit lényegéhez, Jézushoz, akit előbb meg kell ismerni ahhoz, hogy követni tudjuk.”
La Croix/Magyar Kurír