XVI. Benedek: Krisztus az emberiség igazi orvosa

Úrangyala imádság február 12-én

Kitekintő – 2006. február 12., vasárnap | 12:37

A pápa a Betegek Világnapjára emlékezett az Úrangyala előtt elmondott beszédében.

„A betegség az emberi élet jellemző vonása, olyannyira, hogy valóságos metaforájává válhat”, és „Krisztus az emberiség igazi ’orvosa’, akit a mennyei Atya elküldött a világba, hogy meggyógyítsa a testében és lelkében a bűn és annak következményeit viselő embert”. Abban a gesztusban, amelyet oly gyakran véghezvitt, ahogy kinyújtotta kezét és gyógyított, „tökéletesen megmutatja Isten akaratát, hogy meggyógyítsa elesett teremtményét”.

A Szentatya a betegek világnapjának szentelte a Szent Péter téren összegyűlt mintegy harmincezer hívőhöz szóló beszédét.

A pápa megemlékezett arról, hogy a lourdes-i Szűz Mária liturgikus ünnepéhez kapcsolódó világnap központi rendezvényeit ez évben az ausztráliai Adelaide-ben tartották, köztük egy nemzetközi konferenciát, a „mentális egészség mindig sürgető problémájáról”.

„Ezeken a vasárnapokon Márk evangéliuma a nyilvános szolgálata kezdetén álló Jézust állítja elénk, aki mindenestül a tanításnak és a betegek gyógyításának szenteli magát, Galilea falvaiban. A számtalan csoda, amelyet a betegeken véghezvisz, megerősíti Isten országának örömhírét. Ma az evangélium egy leprás gyógyulását beszéli el, és nagy kifejezőerővel írja le az Isten és az ember közötti viszony intenzív voltát, amelyet ez a csodálatos párbeszéd foglal össze: ’Ha akarod, megtisztíthatsz!’, mondja a leprás. ’Akarom, tisztulj meg!’, válaszolja Jézus, kezével megérintve és megszabadítva őt a leprától (Mk 1,40–42). Itt szinte sűrítve látjuk az egész üdvtörténetet: Jézus gesztusa, aki kinyújtja kezét és megérinti az őt segítségül hívó ember sebes testét, tökéletesen megmutatja Isten akaratát, hogy meggyógyítsa elesett teremtményét, ’bőségben’ visszaadva életét (Jn 10,10), az örök, teljes, boldog életet. Krisztus Istennek az emberiség felé kinyújtott keze, hogy az emberek kiléphessenek a betegség és a halál ingoványából, s újra lábra állhassanak az isteni szeretet szilárd kőszikláján (vö. Zsolt 39,2–3)”.

„Máriára, aki ’Salus infirmorum’, a betegek gyógyítója, bízom ma a betegeket, különösen azokat, akik a világon mindenütt az egészség hiányán túl a magánytól, a nyomorúságtól és a kirekesztettségtől is szenvednek”. A pápa külön megemlékezett azokról, akik „a kórházakban és minden más gondozási központban a betegek gondját viselik, gyógyításukon fáradoznak. A Szent Szűz segítsen mindenkit, hogy testének és lelkének megerősítést találjon a megfelelő egészségügyi ellátásnak és a testvéri szeretetnek köszönhetően, amely a konkrét és szolidáris odafigyelésben nyilvánul meg.”

TelePace/Magyar Kurír