XVI. Benedek levele Odifreddi olasz matematikushoz

Kitekintő – 2013. szeptember 25., szerda | 14:55

A hit, a tudomány, a rossz – ezek az emeritus pápa hosszú levelének fő témái, amelyet részben közzé tett az olasz La Repubblica napilap szeptember 24-i számában, a teljes levelet később külön kötetben közli a matematikus. Ez az első alkalom, hogy visszavonulása óta XVI. Benedek, még ha levélben is, a nyilvánosság elé lépett.

Az emeritus pápa Piergiorgio Odifreddi olasz ateista írónak és matematikusnak válaszol levelében. Mindez Odifreddi 2011-ben a Mondadori olasz könyvkiadónál megjelentetett Caro papa ti scrivo  (Kedves pápa, írok neked) című kötetével kezdődött. XVI. Benedek válasza szeptember 3-án érkezett postán az olasz matematikus címére.

Az emeritus pápa 11 oldalas levelének dátuma augusztus 30-a. XVI. Benedek köszönetet mond a tisztességes véleménycseréért és az Odifreddi könyvében megfogalmazottakkal ellentétes véleményt fogalmaz meg. A matematikus könyvének egyes részeit örömmel olvasta, más részeiben viszont elcsodálkozott „agresszivitásán és az érvelés meggondolatlanságán”. XVI. Benedek egyetért Odifreddivel abban, hogy a matematika a szó legszorosabban vett értelmében az egyetlen „tudomány”, de azt kéri a matematikustól, hogy ismerje el: a teológia jelentős eredményeket ért el „a történelem és a filozófiai gondolkodás területén”. Kiemeli a teológia fontos funkcióját, amely pedig az, hogy „fenntartsa a vallás kapcsolatát az értelemmel, és az értelemét a vallással”. Az emeritus pápa leszögezi: „ha nem hallgathatjuk el az Egyházban történő rosszat, akkor nem szabad hallgatnunk a jóság és a tisztaság ragyogó útjáról sem, amelyet a keresztény hit az évszázadok során bejárt”. „Igaz az is, hogy ma a hit sok embert az önzetlen szeretetre, mások szolgálatára, az őszinteségre és az igazságosságra ösztönöz” – idézi a pápát a Vatikáni Rádió.

Benedek többek között megjegyzi: Odifreddi matematika-vallása figyelmen kívül hagyja az emberi lét három központi vetületét: a szabadságot, a szeretetet és a rosszat. Csodálkozik rajta: a szerző épp hogy említést tesz a szabadságról, amely a modern kor olyannyira fontos értéke. A szeretet nem jelenik meg a könyvben és a rosszról sem ír semmit. Bármit is mond, vagy nem mond a neurobiológia a szabadságról, történelmünk valós drámájában meghatározó tényezőként van jelen, és figyelembe kell venni. Egy vallás, amely átsiklik ezek felett az alapvető kérdések felett, üres lesz.  

Az emeritus pápa szerzőket sorolva filozófiai és teológiai művek elolvasását is tanácsolja a Jézus történelmi létezését kétségbe vonó matematikusnak. „Amit Ön Jézus alakjáról állít, nem méltó az Ön tudományos rangjához” – írja az emeritus pápa a matematikusnak,és megjegyzi, hogy az Odifreddi könyvéről szóló kritikája részben erős, de a párbeszédnek része az őszinteség, mert „csak így lehet növekedni a tudásban.”

Az olasz napilapban közzétett levélrészlet itt olvasható.

Magyar Kurír

(lt)