
Lourdes egyike a keresztény világ legjelentősebb kegyhelyeinek, mely évente közel 6 millió zarándokot fogad. Az emberek nagyon hamar elkezdték látogatni a Barlangot, ahol 1858-ban a Szűzanya megjelent Bernadettnek: alig 6 évvel a Mária-jelenések után a helyszín már 20.000 látogatót fogadott.
Akkoriban a kegyhely még sokkal egyszerűbb volt: a Massabielle szikla lábánál egyetlen rács védte a barlangot, ahol mindössze egy Mária-szobrot helyeztek el. Csak 1866-ban állítottak oltárt a Barlang elé, ugyanabban az évben, amikor a Szeplőtelen Fogantatás Bazilika építési munkálatai is megkezdődtek.
A szilka tetején elhelyezett templom hatalmasnak számított abban az időben: altemplomával és négy kápolnájával a neogótikus épület egyszerre akár négy misének is helyt adhatott. Mégis hamarosan szűkösnek bizonyult. 1883 és 1889 között, a meglévő templomnál valamivel alacsonyabban belevájtak a sziklába egy második templomot, a Rózsafüzér bazilikát. A román és bizánci stílusjegyeket ötvöző épület 15 kápolnájában a rózsafüzér 15 titkát jeleníti meg.
Másfél évszázad alatt a kegyhelyet jelentősen átalakították, hogy egyre több zarándokot fogadhasson. A betegek fogasásának kérdése is előtérbe került: a Saint-Frai otthon, mely 1866-ban épült, ma 400 beteget fogad, az 1997-ben felavatott Notre-Dame otthon pedig 900 ágyat számlál. A betegekre való tekintettel az 1898-ban épült, elég nehezen megközelíthető Espélugues keresztutat újabb útvonallal egészítették ki a Gave folyó mentén.
Nem messze onnan áll a Szent Bernadett templom, amely az utolsó jelenés helyére épült. Mellette pedig egy félkör alakú terem található, ahol a Francia Katolikus Püspöki Kar tartja nagygyűlését minden ősszel és tavasszal. Ebben a teremben találkozik vasárnap XVI. Benedek pápa is a francia püspökökkel – írja a La Croix.
A pápák és Lourdes között régi keletű a kapcsolat. A XX. századi pápák többsége megfordult itt, bár többségében még megválasztásuk előtt. Della Chiesa atya, a későbbi XV. Benedek 1893-tól rendszeresen vezetett ide olasz zarándokokból álló csoportokat. Ugyanebben az évben Ratti atya is eljött, aki 1922-ben lett pápa XI. Piusz néven. Õ az, aki 1925-ben boldoggá, majd 1933-ban szentté avatta Bernadette Soubirous-t. 1935-ben Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz pápa is ellátogatott a zarándokhelyre.
1958-ban, a jelenések 100. évfordulóján Roncalli bíboros, a majdani XXIII. János, szentelte fel az új, föld alatti bazilikát, amelyet X. Piuszról neveztek el. Montini bíboros, a későbbi VI. Pál szintén eljött több alkalommal is, csak úgy mint Luciani bíboros, a rövid pápaságú I. János-Pál. II. János-Pál többször is járt itt mint pap és mint püspök, egyben ő volt az első, aki pápaként is ellátogatott Lourdes-ba: kétszer is eljött ebben a minőségében, először 1983-ban, másodszor pedig 2004-ben.
Magyar Kurír