XVI. Benedek a negyedik bajor a péteri székben

München: Bajor földön minden előzetes találgatás ellenére meglepést okozott Joseph Ratzinger bíboros pápává választása. Bajor embert utoljára 950 évvel ezelőtt ültettek a pápai székbe.

Az elődök nem kaptak hosszú pápaságot: főpapi hivataluk mindössze napokig, esetleg hónapokig tartott. Származásukon kívül a középkor bajor pápáit a cél is egyesítette: az egyház reformja.
 
Történetük a XI. század közepének néhány rövid évére korlátozódik. Római nemesi családok rivalizáltak egymással a pápai hivatalért, intrikákkal és fegyveres erőszakkal.
 
III. Henrik határozottan véget akar ennek vetni. 1046-ban lemondat három egymással viszálykodó pápát és Suidgert, hűséges követőjét II. Kelemen néven a pápai székbe segíti.
 
Bambergből Rómába és vissza
 
Az első bajor pápa tulajdonképpen Alsó-Szászországból származik. Suidger 1000 körül született egy jómódú nemesi családban. A jámborságáról, tudósvoltáról és nagyratörő vágyairól ismert ifjú hamarosan III. Henrik udvarába kerül, aki 1040-ben kinevezi Bamberg püspökének.
 
II. Kelemen és III. Henrik az egyház megújítását tűzik célul. Elsősorban a szimóniát, vagyis a lelki dolgokkal, egyházi tisztségekkel, javakkal való kereskedést akarják megszüntetni. A fiatal pápa ezért zsinatot hív össze, s büntetést ígér a pénzért eladott hivatalokért. Többet azonban nem ér el. II. Kelement nagyon hamar utoléri a halál. 900 évvel később, boncolásakor mérget találnak szervezetében – amire korabeli források már utaltak. Sírja a bambergi dómban az egyetlen pápanyughely északra az Alpoktól.
 
Utódja, II. Damasus frank-bajor nemesi nemzetségből származik. Az ő pápasága mindössze 23 napig tart, mely ismét híresztelésekre ad okot. Amint II. Kelemen esetében, úgy nála is felmerül, hogy a Henrik által 1046-ban lemondatott IX. Benedek lehet a mérgező.
 
II. Viktor volt a harmadik bajor pápa. Eichstätt püspöke, Gebhard 1055-ben kerül Henrik bizalmi embereként a pápai székbe. Õ is támogatja az egyház reformját, s gondoskodik arról, hogy a cölibátus előírás legyen a papok számára. III. Henrik halálos ágyán rábízza hatéves fiát, akit II. Viktor segít trónra.
 
Egy Arezzóba összehívott zsinat során a pápa megbetegszik és 1057. július 28-án meghal. Holttestét az Eichstättbe vezető úton a ravennai polgárok elrabolják, ezért van Ravennában nyughelye.

KAP/MK