XVI. Benedek pápa beszéde a Rota Romana bíróihoz

„A jogi és a lelkipásztori munka találkozási pontja az igazság szeretete”

Kitekintő – 2006. január 29., vasárnap | 11:07

A Rota Romana a különböző egyházi peres eljárásokban ítélkezik, ügyeinek többségét a házasságok érvényességével, illetve érvénytelenségével kapcsolatos perek teszik ki. Az év eleji kihallgatások alkalmával a pápa iránymutatást ad a Rota bírói, és rajtuk keresztül a világ összes egyházi bírósága számára.

Január 28-án délelőtt a 2006-os törvényszéki évad kezdete alkalmából XVI. Benedek pápa, a hagyománynak megfelelően, kihallgatáson fogadta a Szentszék rendes fellebbviteli bíróságának, a Rota Romanának tagjait.

A Rota Romana munkatársaival való mostani első találkozóján az új pápa a tavalyi év két, a házasságjog szempontjából fontos eseményéből indult ki. Egyfelől egy éve jelent meg a Pápai Törvénymagyarázó Tanács Dignitas connubii rendelkezése, amely a házassági semmisségi perekre vonatkozó eljárási szabályokat foglalta össze.

Másfelől az októberi püspöki szinóduson többen megfogalmazták, hogy az egyházi bíróságoknak nagyobb pasztorális érzékenységet kellene tanúsítaniuk. Hiszen – amint azt most a pápa is megjegyezte – a házassági perek ítéletei nem kevés hívő számára a szentáldozáshoz járulás lehetőségére is kihatással vannak.

„Első ránézésre úgy tűnhet – fogalmazott a bírák előtt XVI. Benedek –, hogy a szinódus munkái során megfogalmazott lelkipásztori szempontok és a Dignitas connubii-ban összegyűjtött jogszabályok szelleme meglehetősen eltér egymástól, majdhogynem ellentétes.”

A szinódusi atyák arra hívták fel az egyházi bíróságokat, hogy tegyék lehetővé a híveknek házasságuk mielőbbi rendezését, míg az említett utasítás mintha formális eljárási korlátokat állítana ezen lelkipásztori érdekek elé. Ebben a helyzetben a Szentatya arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy a jogi és a lelkipásztori munka találkozási pontja az igazság szeretete, amint arra II. János Pál tavalyi hasonló beszédében is utalt.

A házassági semmisségi per annak eszköze, hogy kiderüljön az igazság az adott házassági kötelékről: azaz, hogy valóban létrejött-e a házasság, avagy nem; ez utóbbi esetben beszélünk semmisségről. Minden peres eljárás lényege, hogy egy harmadik személy – miután egyenlő esélyeket adott a feleknek érveik és bizonyítékaik bemutatására – megállapítsa, mi az igazság a per tárgyával kapcsolatban. Ennek megértéséhez is szükséges „az értelem és a hit kapcsolata”: a peres út nem a konfliktus kiélezését célozza, hanem éppen annak emberibbé tételét, figyelmeztetett Benedek pápa: ezt pedig olyan megoldás szolgálja leginkább, ami objektíven megfelel az igazságnak.

Azért is szükség van a peres eljárásra a házasságok érvényességének megállapításakor, mert a házasság „az egész egyházi közösség jogait érinti”: hiszen természetjogi és szentségi dimenzióval rendelkező, nyilvános jellegű társadalmi intézményről van szó. A házasság az alapja a családnak, ezért érvényessége „a legnagyobb mértékben érdekli az Egyházat és a civil társadalmat”. A házassági semmisségi per nem valamelyik fél ellen indul, nem közös javak valamelyiküknek való odaítélését célozza, hanem egy adott házasság érvényességére vagy érvénytelenségére vonatkozó igazságot kell kimondania.

Pasztorális érvényét nem lehet elválasztani az igazság szeretetének kérdésétől. Előfordulhat, hogy a lelkipásztor együttérzésből elnézőbb akar lenni az esetleg nem rendezett helyzetben élő hívővel szemben. Ez a hozzáállás azonban – figyelmeztetett a pápa – „nem szolgálja a személyek, illetve az egész egyházi közösség javát”, mert megkerüli „az üdvözítő igazsággal való szembenézést” és így ellentétest hatást válthat ki.

„A házasság felbonthatatlanságának elve a keresztény misztérium teljességéhez tartozik” – szögezte le XVI. Benedek a Rota bírái előtt – bár az manapság sokszor elhomályosul a hívek lelkiismeretében. Hamis szolgálatot tesz azonban az, aki ezt a jelenséget erősítve akár csak közvetetten is hozzájárul, hogy a hívek megfeledkezzenek házasságuk felbonthatatlanságáról.

Mivel a házasság érvényessége avagy érvénytelensége nem egy elvont igazság, hanem mindenkinek a személyes keresztény életéhez tartozik, a Szentatya figyelmeztette az egyházi bírókat, hogy az ítéleteknek elfogadható időn belül kell megszületniük. Súlyos kötelezettség, hogy az egyházi bíróságok működése „minél közelebb kerüljön a hívekhez”. A valódi pasztorális szempontok pedig azt kívánják meg, hogy már az esküvő előtti felkészítés és a vonatkozó vizsgálat során elejét vegyék az eleve semmis házasságoknak, valamint hogy a házastársak kibékítésén fáradozzanak, esetleges problémáik megoldására törekedjenek. Ezen túl pedig a kánoni eljárásjogi szabályok éppen az igazság és a hívők jogainak védelmét szolgálják.

Ha így tekintünk a házassági perekre, zárta beszédét a pápa, a Dignitas connubii rendelkezés és a szinódusi atyák pasztorális aggodalmai nem ellentétesek, hanem összeillenek: többek között a Rota Romana munkatársainak feladata ezek összhangját biztosítani.

A Rota Romanáról a Háttér rovatban olvashatnak. 

VR/MK

Kép: www.jogiforum.hu