
A szabadsággal való – az igazsággal és Isten akaratával szembeni – visszaélés megsebzi emberi mivoltunkat és legfontosabb kötelékeinket: az Isten és az ember, a férfi és a nő, valamint az ember és a természet közötti kapcsolatot. E sebet Jézus Krisztus gyógyítja be. Szent Pál tanítása szerint az Atya akaratát teljesítő Krisztussal új fejezet vette kezdetét az emberiség történelmében, amelyet már nem gőg és egyenlőtlenség jellemez, hanem a szeretet és az igazság. A Szentlélek által egyek leszünk, legyőzve a megosztottságot, az Ige hirdetésén és a szentségeken keresztül.
A hit Isten ajándéka – hangsúlyozta a Szentatya. Nem olvasás gyümölcse, hanem hallásból fakad; olyan kapcsolatból, amely feltételezi a találkozást, a másik létezését. Senki sem válik kereszténnyé egyedül, a hitet az Egyházban kapjuk meg. A keresztséggel elmerülünk Krisztus halálában és feltámadásában. A kereszténység valami radikálisan újat jelent: új kezdet, újjászületés, halál és feltámadás.
Szent Pál az Egyházról mint Krisztus eleven testéről tanít bennünket. Az Eucharisztiában Jézus Krisztus önmagát adja, szeretete által hasonlóvá tesz bennünket önmagához. Az Oltáriszentség egységet teremt az emberek között, és Krisztushoz kapcsol bennünket. Ezért állíthatjuk, hogy a másokkal való sorsközösség vállalása nélkül az Eucharisztia visszaélést jelent – mondta a Szentatya.
A pápa szerda délelőtti katekézisében végül a házasság teológiai távlatával foglalkozott, ismét Pál apostol tanítása nyomán: miszerint a házastársak kapcsolatának példaképe Krisztus szeretete az Egyház iránt – a házasság ajándék, misztérium.