
A világ minden részéről érkezett mintegy 30 ezer zarándokhoz intézett beszédében a pápa bemutatta Hrabanus Maurus életútját:
Hrabanus 780 körül született Mainzban. Már ifjúkorában megismerkedett a bencések monasztikus életformájával a fuldai kolostori iskolában. Tanulmányai során hatalmas műveltségre tett szert, melyre felfigyeltek korának nagyjai is. A fuldai monostor apátja, később pedig szülővárosának érseke lett, ám lelkipásztori feladatai ellenére nem hagyta abba a tudományos munkát, és mindig talált időt a szemlélődő imádságra. A fuldai, a mainzi, a limburgi és wroclawi egyházmegyében szentként tisztelik.
Hrabanus Maurus első teológiai műveit költemény formában írta, valószínűleg az ő nevéhez fűződik a Veni Creator Spiritus, a latin egyház egyik legszebb és legismertebb himnusza. Munkásságában az értelem és a lélek hangját – a keleti hagyományból merítve – összehangolta a különböző művészetekkel. A nyugati világban ez soha nem tapasztalt magasságokra vezetett pl. a bibliakódexek díszítésében, amelyek alkalmazása a nyomtatás feltalálásáig és még azután is virágzott. Hrabanus tanítása szerint a hittapasztalat nemcsak az értelmet és a szívet érinti, hanem a szépség és az emberi érzékenység más szempontjait is, amelyeken keresztül az ember szellemében, lelkében és testében egyaránt részesül az igazságban. Isten testével és vérével emberré lett, belépett az érzékek világába; így nekünk is lényünk minden dimenziójával keresnünk kell Istent és a Vele való találkozást. Isten valósága a hiten keresztül behatol lényünkbe és átalakítja azt.
A bencés szerzetes – hangsúlyozva, hogy a liturgia Isten Igéjének ünneplése – különös érdeklődést mutatott a liturgia iránt. A költészetet, a művészetet és a tudást nem önmagáért használta fel a liturgiában, hanem úgy alakítva, hogy azok igazodjanak Isten szavához. Magyarázatokat írt az Ó- és Újszövetség szinte minden könyvéhez; bűnbánati kézikönyvet szerkesztett.
Hrabanus Maurus életének példája arra indít bennünket, ne engedjük, hogy a világ dolgai elsodorjanak bennünket, és megakadályozzanak a láthatatlan Isten titkainak kutatásában. Arra tanít, hogy nyissuk meg életünket az Úr előtt, forduljunk hozzá imáinkkal, gondolatainkkal; és ne feledkezzünk meg arról, hogy a vasárnap az Úr napja – mondta katekézisében a pápa.
* * *
A szerda délelőtti általános kihallgatáson magyar (olaszliszkai, encsi és budapesti) zarándokok is részt vettek, akiket a pápa magyar nyelven köszöntött: „Testvéreim, a pünkösdi Lélek segítsen benneteket abban, hogy eredménnyel szolgáljátok a kiengesztelődés ügyét.“
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír