XVI. Benedek pápa katekézise Salisburyi Jánosról

Salisburyi János Angliában született, de tanulmányait az akkori idők leghíresebb iskoláiban, Párizsban és Chartres-ban végezte. Canterbury érsekének titkára és tanácsadója volt, majd elkísérte Becket Tamást franciaországi száműzetésébe. 1176-ban Chartres püspökének nevezték ki, itt teljesítette főpásztori küldetését egészen 1180-ban bekövetkezett haláláig.

Salisburyi János számára az emberi értelem olyan megismeréshez juthat el, amely nem megfellebbezhetetlen, hanem vitatható. Az emberi megismerés azonban megfelelő és következetes okfejtés kidolgozásával tökéletesedhet. Egyedül Istenben létezik a tökéletes tudomány, amelyet – legalább is részlegesen – a kinyilatkoztatás révén közölt az emberrel. A hit, amely által részesülünk Isten tökéletes tudásában, hozzásegíti az értelmet ahhoz, hogy teljesen kibontakoztassa önmagát, hogy alázatosan haladjon előre Isten misztériumainak megismerésében. A középkori püspök számára az igazság objektív és változatlan, eredete Istenben van, de megközelíthető az emberi értelem számára. Természetes jogról van szó, amely vonatkozási pontként kell, hogy szolgáljon az emberi törvények, valamint a politikai és vallási hatóságok számára, a közösség javát előmozdítva. A természeti törvény magába foglalja minden ember jogát.

Salisburyi János fő művei a Metalogicus, valamint a Policraticus – ezen írásaiban kifejtett nézetei ma is időszerűek; napjainkban ugyanis egyes törvényhozások inkább a „relativizmus diktatúrájából” merítenek, mintsem a helyes értelem józan használatából, így az emberi életet és méltóságot fenyegetik – mondta katekézisében a Szentatya.

Ha ma élne, Salisburyi János arra emlékeztetne bennünket, hogy csak azok a törvények igazságosak, amelyek oltalmazzák az emberi élet szent mivoltát, és visszautasítják az abortuszt, az eutanáziát, a korlátlan genetikai kísérletezéseket. Azok az igazságos törvények, amelyek tiszteletben tartják az egy férfi és egy nő közötti házasság méltóságát, amelyek az állam helyes laicizmusát hirdetik, amely magába foglalja minden esetben a vallásszabadság védelmezését. Azok a törvények az igazságosak, amelyek nemzeti és nemzetközi szinten törekednek a szubszidiaritásra és a szolidaritásra – mondta Benedek pápa. Amit János, a chartres-i püspök a középkorban „zsarnok uralkodónak” nevezett, az ma a relativizmus diktatúrája, melynek legvégső mértéke saját énje és vágyai – hangzott el a Szentatya szerda délelőtti katekézisében.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír