Ratzinger bíboros először 1979-ben utazott Krakkóba a Német Püspöki Konferencia küldöttségének tagjaként, majd 1980-ban a lengyel püspökök meghívására visszatért egy német püspökkari küldöttséggel, hogy megismerje az ország egyházmegyéit.
A krakkói székesegyházban bemutatott szentmiséje során homíliájában a keresztény hit és Európa kapcsolatáról beszélt. Ennek a látogatásának egyik legfontosabb pillanata a Szent Kolbe atya cellájában végzett ima volt az auschwitzi koncentrációs táborban. 1981-ben a szükségállapot bevezetése után Ratzinger bíboros Münchenben imaórákat kezdeményezett Lengyelországért. Ebben az időszakban ajándékozott a katowicei székesegyháznak egy aranyozott velencei mozaikot. 1983-ban már a Hittani Kongregáció prefektusaként egy fiatalok és felnőttek számára szervezett zarándoklattal tért vissza Lengyelországba.
1988-ban Ratzinger bíborost díszdoktori címmel tüntette ki a lublini katolikus egyetem, amely akkor ünnepelte alapításának 70. évfordulóját. 1999-ben egynapos látogatásra érkezett Krakkóba Ratzinger bíboros, ahol a Fides et Ratio enciklikáról tartott előadást, és krakkói értelmiségiekkel találkozott. 2000-ben megkapta második lengyel díszdoktori címét a wroclawi egyetemtől.
2002-ben püspökszentelésre tért vissza a bíboros Radom városába, majd 2003-ban pápai küldöttként volt jelen a Szent Szaniszló püspök és vértanú szentté avatásának 750. évfordulójára rendezett ünnepségeken Krakkóban és Szczepanowban.
VR/Magyar Kurír