XVI. Benedek pápa levele a Famiglia Cristiana olvasóihoz

A  levél abból az alkalomból született, hogy a lap február 1-jei számához csatolva közreadta a pápa enciklikáját. Antonio Sciortino atya, a Famiglia Cristiana igazgatója számára nagy meglepetés volt  a levél. „Ez az első alkalom, hogy a pápa egy folyóiratba ír” – mondta.

Levelének első részében a pápa az enciklika gondolatait elemzi, magyarázza, a második részben az egyház karitatív és közéleti szerepéről ír.

„Kedves olvasók, nagy örömömre szolgál, hogy a Famiglia Cristiana eljuttatja otthonaitokba enciklikám szövegét, és hogy néhány szóval megkönnyíthetem számotokra olvasását” – kezdi levelét XVI. Benedek, majd kifejti, hogy a dokumentum első része kissé „nehéznek és elvontnak” tűnhet. Előrehaladva az olvasásban azonban nyilvánvalóan kitűnik belőle a szándék, amellyel válaszolni akart a „keresztények életére vonatkozó konkrét kérdésekre”.

Az első rész arról szól, hogy valóban szerethetjük Istent, mert közel van hozzánk, belépett életünkbe, jelen van a szentségekben. A szeretet nemcsak egy érzés, hozzátartozik az akarat és az intelligencia is, így megtanulhatjuk szeretni Istent szívünk és lelkünk teljességével.

Vajon tudjuk-e valóban szeretni felebarátunkat, aki idegen, vagy egyenesen ellenszenves számunkra? Igen – válaszol levelében a pápa –, ha Isten barátai vagyunk. Ha Krisztus barátai vagyunk és hozzá fűződő barátságunk fokozatosan fontossá, meghatározóvá lesz számunkra, akkor elkezdjük szeretni azokat, akiket Õ szeret és akiknek szüksége van ránk.

Levele második részében a Szentatya aláhúzza, hogy az egyháznak folytatnia kell karitatív tevékenységét a testben és lélekben szenvedők megsegítésére, nem hagyhatja azt pusztán a humanitárius szervezetekre.

Ami az egyház politikai szerepvállalását illeti, a pápa leszögezi, hogy a politika elsődleges feladata a társadalom igazságos rendjének megteremtése. Az egyház természeténél fogva nem folyik bele közvetlenül a politikába, tiszteletben tartja az állam szuverenitását és annak rendjét. Ennek a rendnek a keresése a józan ész dolga, miként a politika valamennyi állampolgár érdeke. Gyakran azonban a józan észt elvakítja az érdek és a hatalomvágy – folytatja magyarázatát XVI. Benedek.

A hit arra szolgál, hogy megtisztítsa az észt, hogy az helyesen lásson és döntsön. Az egyház feladata tehát, hogy meggyógyítsa az értelmet és megerősítse a jó akaratát. Ebben az értelemben – anélkül, hogy ő maga politizálna – az egyház részt vesz az igazságért folyó harcban. A közéletben dolgozó keresztényekre vár a feladat, hogy egyre új utakat nyissanak az igazság felé.

Levele végén a Szentatya hozzáteszi még, hogy az igazság soha nem teheti fölöslegessé a szeretetet. Az igazságon túl az embernek mindig szüksége lesz szeretetre, amely lélekkel tölti meg az igazságot. Napjaink ezer sebből vérző világa a keresztény szeretet tanúbizonyságára vár, melyet a hit világít meg. Világunkban, mely gyakran oly sötét, ezzel a szeretettel ragyog föl Isten világossága – zárja levelét XVI. Benedek pápa a Famiglia Cristiana katolikus hetilapban.

VR/MK