XVI. Benedek pápa mexikói útjának harmadik napja

Federico Lombardi többek között megállapította, hogy bizonyíthatóan létrejött a személyes találkozó a mexikói nép és a Szentatya között, amint ez kiderült a vasárnapi szentmise résztvevőinek szintén tömeges részvételéből. A Vatikánból megerősített adatok alapján 640 ezer hívő követte a szentmisét és az Úrangyala-imádságot a guanajuatói Bicentenárium parkban. Tehát XVI. Benedek pápa legyőzte a mexikóiak és a latin-amerikaiak, illetve közte meglevő távolságot. Ugyancsak ezt a közeledést erősítette az a tény is, hogy a vasárnapi szertartáson megemlékezett a latin-amerikai szentekről, köztük az elsőről, Limai Szent Rózáról, és San Martín de Porresről, akit nem csak a dél-amerikai országban a tisztelnek. A délelőtti szentmisén és az Úrangyala-imádságon 250 bíboros, érsek és püspök, továbbá közel 3000 presbiter segédkezett a szertartásban. A nap egyik fő eseménye előtt a Szentatya ígéretéhez híven és programja szerint helikopterről áldotta meg a szinte polgárháborúvá fajuló mexikói vallási konfliktus – az úgynevezett Guerra Cristiada (1926–1929) – katolikus áldozatainak emlékére emelt, 2600 méteres magasságban és az ország földrajzi középpontjában található Cristo Rey zarándokhelyet Cerro de Cubiletében. A leóni székesegyházban a mexikói és latin-amerikai prelátusoknak általa celebrált vesperás végén ő maga indította be távirányítással a Cerro de Cubilete emlékművének új világítását; az eseményt tűzijáték követte.

A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) természetesen nem feledkezett meg a délelőtti szentmise és az Úrangyala-imádság során elhangzó fontos gondolatokról és üzenetekről sem. XVI. Benedek pápa biztosra vette, hogy Boldog II, János Pál pápa örül a mennyországban, hogy ő is ellátogatott Mexikóba, bár elődje még úgy sem tudott eljutni a Cristo Rey zarándokhelyhez, ahogy a szentmise előtt ő. Az Úrangyala-imádság előtt a Guadalupei Szűzanyáról elmélkedve, utalt a kényszerűségből külföldön kenyerüket kereső szétszakadt családokra is. Arra kérte a mexikóiakat, hogy száműzzék lelkükből a csak megosztó bosszú érzését; és segítségét kérve imádkozott a drogkereskedelem, a bűnözés, az értékválság, a szegénység és a korrupció és a családon belüli erőszak áldozataiért is.

A vesperás szentbeszédében üzenetet intézett Latin-Amerika és a karibi térség püspökeihez, és azt kívánta nekik, hogy legyenek a reménység magjai. A nap végén szokásától eltérően szakított a protokollal, és személyesen üdvözölte a híveket szállása, a Mirafloresi Kollégium előtt, akiknek rögtönzött üzenetében kijelentette: a fogadtatás láttán már tudja, miért érezte magát „mexikói pápának” Boldog II. János Pál is. Lelkesen éltették a mexikóiak ezrei, egy mariachi zenekar pedig hagyományos és vidám mexikói dalokat játszott a tiszteletére – szintén a protokollon kívül. A Szentatya ugyanis a program szerint pihent volna a leóni székesegyházban tartott vesperás után, mielőtt másnap elutazott volna Mexikóból következő úti célja, Kuba felé.

A helyi és a nemzetközi sajtó is felfigyelt több olyan mozzanatra, amelyre biztos nem került volna sor, ha Benedek pápa nem látogat Mexikóba. Így teljesen háttérbe szorult a más körülmények között kiemelt figyelmet érdemlő két protokolláris vendég, az elnöki házaspár, Felipe Calderón és felesége, Margarita Zavala részvétele a szertartáson. Tudniillik: a szemfüles mexikói sajtó nemcsak megneszelte, hanem meg is örökítette azt a példátlan látványt, hogy a júliusi elnökválasztás mind a négy elnökjelöltje ott volt a mexikói függetlenség bicentenáriumára felavatott parkban. A baloldali jelölt, Mexikóváros volt főpolgármestere, Andrés Manuel López Obrador is, aki azzal tetézte e mindenképpen meglepő döntését, hogy a spanyol el Paísnak adott interjúban bevallotta, már nem haragszik az elnökre. (A volt elnökjelölt azzal vádolta Felipe Calderónt, hogy csalással győzte le a 2006-os elnökválasztásokon – a szerk.). Sőt azt is elismerte, hogy Benedek pápa határozott álláspontot képviselt az erőszak ellen, és szentbeszédében az ellene folytatandó küzdelemben többek között az egység és a megbékélés mellett tett hitet, de az élet védelmére is szólított.

Sobieski Tamás/Magyar Kurír