XVI. Benedek pápa pünkösdi homíliája

Kedves testvérek!

Pünkösd napján a Szentlélek leszállt erejével az apostolokra; így megkezdődött az Egyház küldetése a világban. Maga Jézus készítette föl a tizenegyet erre a küldetésre azáltal, hogy feltámadása után többször megjelent nekik (vö. ApCsel 1,3). Mennybemenetele előtt „meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére" (vö. ApCsel 1,4-5); tehát azt kérte tőlük, hagy maradjanak együtt, hogy fölkészüljenek a Szentlélek kegyelmének befogadására. És ők Máriával együtt imádkoztak a Cenákulumban a megígért eseményt várva (vö. ApCsel 1,14) 

Együtt maradásuk volt a feltétel, amelyet Jézus szabott azért, hogy befogadják a Szentlélek kegyelmét, s egyetértésük előfeltétele a hosszas imádság volt. Ebben csodálatos tanítás rajzolódik ki valamennyi keresztény közösség számára. Olykor úgy gondoljuk, hogy a missziós hatékonyság elsősorban az alapos tervezéstől és az azt követő konkrét elkötelezettség intelligens végrehajtásától függ. Persze az Úr kéri a mi közreműködésünket, de minden válaszunkat megelőzően szükség van az ő kezdeményezésére: az ő Szentlelke az egyház igazi főszereplője. Létezésünk és cselekedeteink gyökere Isten bölcs és gondviselő csöndjében található.

A képek, amiket Szent Lukács használ a Szentlélek robbanásszerű kiáradásának illusztrálására – a szél és a tűz – a Sinaira emlékeztetnek, ahol Isten kinyilatkoztatta magát Izrael népének és szövetséget kötött vele. A Sinai ünnepe, amelyet Izrael ötven nappal húsvét után tartott, a Szövetség ünnepe volt. Tüzes nyelvekről beszélve (vö. ApCsel 2,3) Szent Lukács pünkösdöt egyfajta új Sinaiként akarja bemutatni, mint az új Szövetség ünnepét, amelyben az Izraellel kötött Szövetség kiterjed a föld minden népére. Az egyház születésétől fogva katolikus, egyetemes és missziós. Az üdvösség egyetemessége jelentőségteljesen megmutatkozik annak a számos nemzetnek a felsorolásában, amelyhez az apostolok első hithirdetését hallgató emberek tartoznak (vö. ApCsel 2,9-11) 

Isten népe, amely a Sinainál jelent meg először, ma kibővül egészen addig, hogy már nem ismer semmilyen faji, kulturális, se pedig térbeli és időbeli határt. A Bábeli toronynál (vö. Ter 11,1-9), amikor az emberek az ég felé törő utat akartak építeni saját kezükkel, végül tönkretették azt a képességüket, hogy egymást megértsék. Ezzel ellentétben pünkösdkor a Szentlélek a nyelvek adományával megmutatja, hogy jelenléte egyesít és a zűrzavart szeretetközösséggé alakítja át. Az emberi büszkeség és önzés mindig megosztást idéz elő, a közöny, a gyűlölet és az erőszak falait emeli föl. A Szentlélek ellenkezőleg, képessé teszi a szíveket mindenki nyelvének megértésére, mert visszaállítja a hiteles kommunikációt föld és ég között. A Szentlélek szeretet.

Hogyan léphetünk be a Szentlélek misztériumába, hogyan érthetjük meg a Szeretet titkát? Az evangéliumi szakasz ma a Cenákulumba vezet bennünket, ahol az Utolsó Vacsora végeztével egyfajta elveszettség-érzés szomorítja el az apostolokat. Ennek oka az, hogy Jézus szavai nyugtalanító kérdőjeleket ébresztenek bennük: Jézus arról beszél, hogy a világ gyűlölettel fordul felé és övéi felé, beszél titokzatos távozásáról. Még sok más mondanivalója lenne, de az apostolok ebben a pillanatban nem bírnák el ezeknek a súlyát. (vö. Jn 16,12) Jézus, hogy megvigasztalja őket, elmagyarázza elszakadásának jelentését: el fog menni, de visszatér, időközben nem hagyja árván magukra őket. El fogja küldeni a vigasztalót, az Atya Lelkét és majd a Szentlélek fogja tudtukra adni, hogy Krisztus műve a szeretet műve: az ő szeretete, aki szenvedett, az Atya szeretete, aki adta őt.

Ez pünkösd misztériuma: A Szentlélek megvilágosítja az emberi lelket és fölfedve a megfeszített és föltámadt Krisztust megmutatja az utat, hogyan válhatunk hozzá hasonlóbbá, hogy tehát „a belőle áradó szeretet kifejeződése és eszközei" legyünk – idézte a pápa „Deus caritas est" enciklikáját, majd így fejezte be szentbeszédét: Máriával együtt az egyház – akárcsak születésekor – ma így imádkozik: „Veni Sancte Spiritus" – Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid szívét és gyújtsd meg bennük szereteted tüzét".

Ámen

VR/Magyar Kurír