XVI. Benedek pápa üzenete az Élelmezési Világnap alkalmából

Kitekintő – 2005. október 17., hétfő | 15:04

Október 16-án több mint 150 ország képviselőinek részvételével emlékeztek meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete fennállásának 60. évfordulójáról. Az idei Élelmezési Világnap témája „Mezőgazdaság és a kultúrák párbeszéde” volt. XVI. Benedek pápa ez alkalomból Jacques Dioufhoz, a FAO főigazgatójához intézett üzenetet.

A Szentatya megállapította, hogy az emberiséget sújtó egyik legnagyobb tragédia a napjainkban is fennálló éhség és rosszul tápláltság, amely egyre sürgetőbbé teszi a FAO tevékenységét.

A pápa utalt arra, hogy még ma is emberek milliói nélkülözik a létfenntartásukhoz szükséges megfelelő táplálékot. Ez nem kerülheti el a Nemzetközi Közösség figyelmét, hiszen mindnyájunk kötelessége, hogy gondoskodjunk testvéreinkről. Az éhínség ugyanis nem függ pusztán egy adott földrajzi helyzettől, éghajlati viszonyoktól, vagy a termés betakarításának kedvezőtlen feltételeitől.

Az éhséget maga az ember idézi elő önzése által, amely gyakran fakad a társadalmi szervezettség hiányából, a gazdasági struktúrák merevségéből, amennyiben ez utóbbi kizárólagos célja a nyereséghajhászás. Okozhatják még az emberi élet ellenes cselekedetek, vagy azok az ideológiai rendszerek, amelyek a személyt megfosztják alapvető méltóságától, és eszközzé fokozzák le.

Ezzel szemben a valódi világméretű fejlődés azt igényli, hogy objektíven felismerjük az emberi helyzeteket, feltárjuk a nyomor okait, és konkrét választ adjunk a problémákra.

Az idei Élelmezési Világnap témája, „Mezőgazdaság és a kultúrák párbeszéde” arra szólít fel bennünket, hogy a párbeszédet tekintsük olyan hatékony eszköznek, amellyel megteremthetjük az élelmezési biztonság feltételeit. A párbeszéd azt igényli, hogy egyesítsük a személyek és nemzetek erőfeszítéseit a közjó érdekében. A hatékony együttműködés hozzájárulhat a valódi béke megteremtéséhez – írta üzenetében a pápa. Ez pedig lehetővé teszi, hogy legyőzzük a konfliktusokat, amelyek a különböző kulturális felfogásokból, az etnikai hovatartozásból vagy fejlődési szintkülönbségből adódnak.

Meg kell őrizni a fejlődési modellek, valamint a technikai segélynyújtás formáinak különbözőségét, figyelembe véve minden ország és közösség sajátos helyzetét, gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi, kulturális és spirituális szempontokból. A műszaki haladás addig nem lesz valóban hatékony, amíg nem foglalják be egy olyan, tágabb keretbe, amelynek középpontjában az ember áll.
Ez ugyanis lehetővé teszi majd minden nép számára, hogy saját értékeiből merítve megossza lelki és anyagi gazdagságát másokkal, mindenki javára. A FAO csak akkor valósíthatja meg összetett célkitűzéseit, ha minden erőfeszítésének fő szempontját az emberi méltóság védelme, alapvető jogainak kezdete és vége jelenti.

A katolikus egyház is részt kíván venni a valóban harmonikus fejlődés megvalósításában, és arra bátorítja a FAO-t, hogy hozzon létre valódi párbeszédet a kultúrák között, hogy ezáltal – tiszteletben tartva a biodiverzitást – hozzájáruljon az élelmiszerellátás növeléséhez. Az emberek ugyanis nem boríthatják fel a teremtés gyümölcsének, vagyis a természetnek az egyensúlyát, hanem meg kell óvniuk a jövő nemzedékei számára.


VR/MK

Kép: news200.libero.it, www.ansa.it