A föld katolikus püspökei konferenciákba tömörülnek területi és nyelvi alapon. Az Egyesült Államokban négyszáz püspök alkot egy konferenciát; a Wales-i és az angliai püspökök pedig közösen alkotnak egy közös testületet.
A II. Vatikáni Zsinat óta sokszor megfogalmazódott kritika, hogy a püspöki konferenciák túl nagy befolyással vannak az egyes helyi egyházak, egyházmegyék életére, és egyes esetekben a helyi püspök tekintélyét is csökkentették. Ennek megfelelően XVI. Benedek a következőkre figyelmeztette a brazil püspököket: „a konferencia tanácsadói és struktúrái azért vannak, hogy szolgálják a püspököket, nem azért, hogy helyettesítsék őket”. A konferencia azért van, hogy bizonyos lelkipásztori funkciókat összekapcsoljon a hívek nagyobb javára; így a püspökök hatásosabban tudják ellátni feladataikat egyházmegyéjükben, míg nem adják fel a felelősségüket, amellyel a hívekért felelnek.
A konferencia elősegíti a törekvések és erőfeszítések egységét a püspökök között, és azt is, hogy megosszák egymással munkájuk fáradságát. Egy püspöki konferenciának a püspökök lelkipásztori gondoskodását kell szolgálnia, aminek elsődleges törekvése a lelkek megmentése, az egyház alapvető küldetéseként.
A pápa hozzátette, hogy a püspököknek azért, hogy a legjobban át tudják adni a híveknek az egyház tanítását, naprakésznek kell lenniük az aktuális ügyeket, problémákat illetően, és megfelelő megoldásokat kell kínálniuk a társadalom és a kultúra változása okozta bajokra is. A hit és az erkölcs védelme, a hivatások elősegítése, az élet védelme, a vallásszabadság és az emberi jogok melletti kiállás közös fellépést kíván meg a püspököktől – írja a CNA.
Magyar Kurír