XVI. Benedek találkozott a zsidó közösség képviselőivel a berlini parlamentben

Kitekintő – 2011. szeptember 23., péntek | 9:04

Miután a pápa szeptember 22-én délután elmondta beszédét a szövetségi parlamentben, a Reichstag első emeleti egyik termében találkozott a zsidó közösség 15 képviselőjével. Első németországi apostoli útja során, 2005-ben a Szentatya meglátogatta a kölni zsinagógát, és találkozott a város zsidó közösségének tagjaival. A mostani találkozón jelen voltak a pápai kíséret bíboros és püspök tagjai is. Először a német püspöki konferencia elnöke mondott bevezető beszédet, majd Dieter Graumann, a zsidó közösség elnöke köszöntötte a pápát.

Beszéde elején XVI. Benedek köszönetet mondott Dieter Gaumann kedves szavaiért, amelyek világossá tették, hogy megnőtt a bizalom a zsidók és a katolikus egyház között. Mindkét közösség alapvető hagyományainak jelentős része közös örökség. Ugyanakkor az is egyértelmű mindkét fél számára, hogy Izrael és az egyház közötti kölcsönös megértésnek még növekednie kell, és annak továbbépítésére van szükség.

A pápa felidézte hat évvel ezelőtti látogatását a kölni zsinagógában. Akkor Teitelbaum rabbi kiemelte az emlékezést mint a jövőbeli béke építésének egyik támasztó oszlopát. A pápa utalt a mostani találkozó helyszínére, ahol az európai zsidó lakosság kiirtását megtervezték és megszervezték. A náci terror előtt közel félmillió zsidó élt Németországban, szilárd elemét képezve a német társadalomnak. A II. világháborút követően az országot a „holokauszt földjének” tekintették, ahol lehetetlen élni. A helyszín, vagyis a Reichstag kapcsán a Szentatya felidézte a kristály éjszakát, amelyre 1938. november 9-e éjjelén került sor. A náci terror hatalom egy rasszista mítoszra épült, amelynek része volt Ábrahám, Izsák és Jákob, valamint Jézus Krisztus Istenének és híveinek elutasítása. Adolf Hitler pogány bálvány volt, aki át akarta venni a bibliai Isten helyét. Az egy Isten elutasítása mindig azzal jár, hogy az emberi méltóságot is figyelmen kívül hagyják. Láttuk a koncentrációs táborokról készített szörnyű képeken, hogy mire képes az ember, ha elutasítja Istent – állapította meg XVI. Benedek.

Az emlékezés fényében a Szenytatya elismerően szólt arról, hogy az utóbbi évtizedekben a zsidó élet valódi virágzásáról lehet beszélni Németországban. Ebben az időszakban a zsidó közösség nagy erőfeszítéseket tett a kelet-európai bevándorlók integrálására.

A pápa örömét fejezte ki a katolikus egyház judaizmussal folytatott mélyülő párbeszéde kapcsán. Az egyház közel érzi magát a zsidó emberekhez – mondta. A II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű nyilatkozata visszavonhatatlanul elkötelezte magát a párbeszéd, a testvériség és a barátság útján. A pápa ezt követően felidézte a konkrét kezdeményezéseket az egyház részéről, amelyeket a keresztény–zsidó párbeszéd előmozdítása érdekében indított el.

A keresztényeknek meg kell érteniük a judaizmussal való bensőséges rokonságukat. A keresztények számára nem lehet törés az üdvösség történetben. Az üdvösség a zsidóktól való (vö. Jn 4,22). Amikor Jézus koraának judaizmusával való konfliktusát felszínesen az Ószövetséggel való szakításként értelmezik, akkor hajlanak a megszabadítás gondolatát arra redukálni, hogy a Tóra pusztán a szertartások és előírások szolgai törvénykönyve. A Hegyi beszéd nem eltörli a mózesi törvényt, hanem továbbfejleszti azt.  Az emberi cselekedet mélyebb erőforrásai felé irányít bennünket, a szív felé, ahol választásokat hozunk a tiszta és a tisztátalan között, és ahol a hit, remény, szeretet virágzik. A zsidó Biblia és a keresztény Ótestamentum könyveiben megjelenő remény üzenete különböző módon folytatódott a zsidók és a keresztények hagyományában. A bibliai szövegek újraolvasását párbeszédbe kell hozni egymással, ha meg akarjuk érteni Isten akaratát és szavát. Ez a dialógus szolgáljon az Istenbe vetetett közös remény megerősítésére az egyre jobban szekularizálódó társadalomban. Remény nélkül a társadalom elveszti emberségét – figyelmeztetett XVI. Benedek.

Végül hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház és a judaizmus közötti kapcsolat Németországban már ígéretes gyümölcsöket eredményezett; a bizalom tartós kapcsolata alakult ki. Zsidók és keresztények osztoznak a társadalom fejlődése iránti felelősségben, amely magába foglalja a vallási dimenziót is. A Szentatya annak a kívánságának adott hangot, hogy e folyamat minden eleme haladjon együttesen előre, és erre az egy és mindenható Isten adja áldását – zárta a zsidó közösség képviselőihez intézett beszédét a pápa.

*

Németország legrégebbi zsidó közössége a kölni, amelyet már a Krisztus utáni 321-es dokumentumok is említenek. Az ország zsidó lakosságának történetét számos üldözés jellemzi, amelyek közül a legszörnyűbb a náci rezsim által végrehajtott Holokauszt volt. Hatmillió zsidót gyilkoltak meg a haláltáborokban. Ma közel 105 ezer zsidó él Németországban, 108 közösségben. 23 regionális szervezetbe tömörülnek, amelynek irányítója a zsidók központi tanácsa. A legnépesebb közösség, 11 ezer fő Berlinben él. Az országban élő zsidók nagy része bevándorló, a hidegháború végén érkeztek a volt Szovjetunióból. Németország az EU-ban a harmadik helyen áll a zsidó közösség száma szempontjából és az egyetlen olyan európai ország, ahol növekszik a zsidók száma. Első helyen áll Franciaország (600 ezer), második az Egyesült Királyság (300 ezer).

A németországi zsidó közösségek központi tanácsa, amelynek székhelye 1999 óta Berlinben található, koordinálja a különböző közösségek életét és tevékenységeit az országban. A tanács állami támogatást kap a zsidó kulturális örökség megőrzésére, a holokasuzt emlékének fenntartására és a társadalmi integrációra. A német judaizmus megújulásának jelképe az ország legimpozánsabb zsinagógája, amely 2007. augusztus 31-én nyitotta meg kapuit Berlinben, háromévi felújítási munkálatokat követően.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír