XVI. Benedek, a vallásszabadság védelmezője

Kitekintő – 2013. április 17., szerda | 15:37

Pápasága ideje alatt XVI. Benedek különös hangsúlyt helyezett a vallásszabadság védelmére, és felszólalásaiban is egyre nagyobb teret engedett ennek a kérdésnek.

2011-ben XVI. Benedek a vallásszabadság védelmét tette meg központi elemnek a béke világnapját köszöntő üzenetében, illetve a szentszéki diplomáciai testület tagjaihoz intézett évértékelő beszédében is. Hangsúlyozta, hogy „a vallásellenes intolerancia megnyilvánulásai között nem lehet rangsorolni”, márpedig „manapság (...) ez figyelhető meg, amikor is a keresztények elleni erőszak látszik kiérdemelni a legkevesebb figyelmet a kormányok és a közvélemény részéről” A pápa beszéde a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjaihoz, 2011. január 10.

Legyen szó Pakisztánról, Indiáról, Kubáról, Kínáról, Nigériáról, Algériáról vagy a világ más országairól, a keresztényeket rendszeresen érik atrocitások. A Közel-Keleten a keresztények naponta szenvednek az erőszaktól és a kirekesztéstől, olyannyira, hogy másodrendű állampolgárként sokan a kivándorlást választják.

Ebben a szituációban hívta össze XVI. Benedek az Afrika szinódust 2009-ben és a közel-keleti szinódust 2010-ben, melyeken a püspökök a vallásszabadság kérdését hosszasan tárgyalták. Napirenden volt a téma a bíborosi kollégiumban is, 2010 novemberében pedig XVI. Benedek rendkívüli konzisztóriumot hívott össze, melynek kapcsán a vatikáni államtitkárság kontinensről kontinensre, országról országra megvizsgálta a vallásszabadság és a keresztényellenesség helyzetét.

A pápa ügyelt arra is, hogy minden politikai és vallási vezetőnek, akivel találkozott, világosan értésére adja, hogy a vallásszabadság alapjog, „mely az emberi személy méltóságában gyökerezik”. Ennek értelmében ha valaki nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, mely minden alapjog „szintézise és csúcsa”, az a jogrend elleni támadást követ el. Ebből kifolyólag – és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával összhangban – nemzetközi összefogásra van szükség a vallásszabadság védelmében. Ez vonatkozik a vallásgyakorlás szabadságára, a lelkiismereti szabadságra (beleértve a jogot a vallás megváltoztatására, illetve a vallást nem gyakorlásra is), valamint arra a lehetőségre, hogy mindenki „szabadon megvallja, kinyilvánítsa egyénileg vagy közösségileg a saját vallását vagy a saját hitét, úgy nyilvánosan, mint privát szférájában”. A Szentatya üzenete a béke világnapjára, 2011. január 1.

A Szentszék politikája tehát az, hogy „nem szűnik meg a vallásszabadsághoz való alapvető jog elismerését minden államtól megkövetelni és felszólítani őket, hogy a vallási kisebbségeket tiszteljék, és ha szükséges, védelmezzék” (XVI. Benedek üzenete a Társadalomtudományi Pápai Akadémiához, 2011. május 4.) A Szentszék folyamatosan közvetítette ezt az üzenetet a Vatikánba érkező hivatalos delegációk felé. Dominique Mamberti érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára is számos javaslattal élt a vallásszabadság védelmével kapcsolatban a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (OSCE), valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága felé.

A vallásszabadság védelmében a Szentszék mindig igyekezett a különböző vallásokat egységbe tömöríteni. Együttműködésre szólította fel az egyházak vezetőit a béke és a párbeszéd elősegítése érdekében. E tekintetben XVI. Benedek egyáltalán nem volt részrehajló a nyugati egyház felé, ellenkezőleg, a vallásszabadság kérdésében sokszor illette kritikával a Nyugatot és különösen Európát. Bár itt nincs keresztényüldözés, XVI. Benedek rámutatott, hogy a relativizmus uralma háttérbe szorítja a vallást, és sokasodnak a keresztényekkel szembeni előítéletek és ellenséges megnyilvánulások. Felhívta a figyelmet annak veszélyeire is, hogy Európa egyre inkább megfeledkezik keresztény gyökereiről, sőt ami még rosszabb, előfordul, hogy nyíltan szembefordul velük.

XVI. Benedek azonban nem azért állt ki minden lehetséges alkalommal a vallásszabadság védelmében, hogy ezáltal kivételes helyet biztosítson a keresztény vallásnak, hanem azért, mert a vallásszabadság megsértése mindig igazságtalansággal és az emberi méltóság megsértésével jár. Mivel végigélte a XX. század több nagy tragédiáját, tapasztalatból tudta, hogy ahol a vallásszabadságot eltiporják, ott diktatúrák alakulnak ki, amelyek a békét fenyegetik. A vallásszabadság védelme tehát egyben a béke és az igazság védelmét is jelentette számára.

Magyar Kurír

Forrás: La Croix